A Föld túlnépesedése globális, Magyarország elöregedése és népességének folyamatos csökkenése viszont lokális probléma. Mi is sokféle ábrával mutattuk már be ezt a folyamatot, aminek a hatásait ma még felfogni sem tudjuk igazán, de nem is nagyon érdekel minket, mert miért akarunk többen lenni, pont mi, amikor az emberiség már így is feszegeti a Föld határait és erőforrásait, tűrőképességét. Nemzetállamban gondolkodunk, de akkor is a Földön élünk, egy nagy egész apró részeként, ha foglalkozunk ezzel, ha nem.
Akár meg akarjuk ezt érteni akár nem, attól még kérdezhetünk, mert éppen lógunk a neten, mindegy mikor születtünk és vannak-e világmegváltó gondolataink vagy sem
Egy ország tényleg attól és akkor működik jól, ha évről évre vagy negyedévről negyedévre GDP-növekedést tud felmutatni? Tényleg a bérfeszültségek gerjesztése, a vélt és valós bérnövekedések közötti különbségek jelentik egy ország csodáját? A munkanélküliség és a munkaerőhiány, a munkaerőpiac keresletének és kínálatának egyensúlytalansága, a teljes foglalkoztatás egy állam idealisztikus célja? Csak a munkahelyteremtésen, a vállalkozási környezet javításán, adóparadicsomi léten múlik egy ország boldogulása és boldogsága? Egy ország attól jó hely, mert egyre könnyebb hitelhez jutni, mert alacsonyak a kamatok? Valójában megoldja egy ország problémáját a fogyasztás? Egy országnak akkor van tényleg jó állama, ha csak a beruházások érdeklik, a tőkefelhalmozás és a befektetések, a pénzköltés és a pénzcsinálás? Egy ország csak számok és pénz? Semmi több? Egy ország tényleg kerítésekkel, törvényekkel tudja csak biztosítani a jövőjét? Most komolyan, csak ilyen egyszerű lenne? Vagy pusztán elég hinni a szép szavakban és már egy ország jobb hely lesz csak ettől? Egy országot szerethetünk úgy, mert azt parancsolják nekünk, hogy szeressük? Egy országban élhetünk pusztán attól jól, mert azt írják ki minden hol benne, hogy jó ott élni? Tényleg elég csak egy országban beszélni a jó dolgokról és nem beszélni a rosszakról, attól már élhetőbb hely lesz? Lehet úgy élhető egy ország, ha csak azt látjuk és láttatjuk belőle, ami csak bizonyos érdekeket szolgál ki? Attól lehet valami egyáltalán egy ország érdeke, mert azt leírják és elmondják, majd éjjel-nappal ismétlik? Egy ország érdeke lehet teljesen más, mint amit a közbeszédből kiolvashatunk, kihallhatunk, belemagyarázhatunk? Egy ország amúgy képes félreérteni saját magát? Egy ország lehet saját maga ellensége még akkor is, ha egyébként folyamatosan ellenségeket kerget? Egy ország pazarolhatja az idejét, elmulaszthat lehetőségeket? Egy ország megáshatja a saját sírját, vagy mindig van újra, van előre, van esélye? Egy ország mikor öregszik el végleg és fogy el teljesen? Mi az a pont, ahonnan nincs visszaút? Hányan kell lenni, mennyi fiatalnak és milyen kicsi generációknak ahhoz, hogy észre vegye egy ország mi fejezi ki legjobban az út helyességét, amin jár, egy állam munkáját és sikereit?
Ha egy ország fogy (és nem területileg), ha az újabb és újabb generációk egyre kevesebb embert jelentenek, akkor ott az ország jövője, az ideje is fogy, nem csak a népessége
A népességfogyás ellen nincs kerítés és nincs törvény sem, ami védene. Az állam látszólag tehetetlen. Látszólag, mert a népességnövekedésről könnyebb beszélni, mint elérni. A népességnövekedés nem csak egy országnak jönne jól, ahogy más országok meg éppen ez ellen küzdenek. Attól, hogy a Föld népessége és népesedése minden országot érint valamilyen szempontból, egy államot sem ment fel a feladat kezelése alól. Magyarországon az elmúlt 37 évben ölbetett kézzel néztük a népességfogyást, mert minden fontosabb volt nála. Jelenleg két generációt vártunk és még mindig nem vesszük elég komolyan. Mi mindentől jobban félünk, mint a társadalmunk elöregedésétől és a népességfogyástól. Nálunk még ma is van fontosabb kérdés, mint a demográfia. A demográfia alárendelt szerepe nem változott. Alárendelt, mert az államnak jobb és gyorsabban kifizetődőbb üzlet a gazdasági folyamatokat befolyásolni, mint a demográfiára nagy hatással bíró szociális rendszereket. A jóléti állam, annak építése nem egyenlő az egészséges demográfiai folyamatokkal. A jóléti állam sem biztos, hogy azt jelenti az állam számára, mint az állampolgárai számára. De még mi magunk sem biztos, hogy teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy a jólét az elsősorban nem anyagi jólétet jelent. Lehet, akár az sem kizárt, hogy félreérthettük a jólét és a pénz kapcsolatát. Lehet, akár az sem kizárt, hogy még ma sem látjuk a jóléti állam fáitól a jóléti társadalom erdejét.
Kép: Ingatlanműhely
Statisztika: KSH
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
