Minek hinni dogmatikus szabályokban? Minek követni elfogadott mintákat? Minek templomokat nézegetni? Kevés olyan városlátogatás szervezhető, amiben nem szerepel legalább egy kisebb vagy nagyobb templom, bazilika, székesegyház vagy bármilyen egyházi épület. Igaz, több köztük a hasonlóság, mint a valódi különbség. Persze vannak szerencsésebb adottságúak, jobb elhelyezkedésűek, egészen puritánok és giccsparádék is. Európában szinte település nem létezik templom nélkül. Európán kívül viszont egész érdekes templomokkal találkozhatunk, ami heves vitákat váltana ki Európában. A templomokról Európában megvan a saját elképzelésünk. Bizonyos szigorú keretek között szabadságot ad egy templom tervezőjének, de a közvélemény talán még szigorúbb követelményeket támaszthat egy templom tervezőjével szembe.
Milyen színű lehet egy templom?
Nem mindegy? Persze, hogy nem mindegy! Semminek sem mindegy a színe. Ez egy ilyen „színes” világ. Mindennek olyan színűnek kell lenni, amilyen sztereotípiánk van róla. Talán pont ezért lehet jó nem Európában templomot tervezni és építeni. 1938-2018 között építették Fucsou – kínai nagyvárosban – a Huaxiang Keresztény Központot, a végén a svájci INUCE • Dirk U. Moench építész(iroda) segítségével, aki(k)től egyáltalán nem áll távol ez a feladat, olvasható a honlapjukon. A svájci építészeti forradalomról nem is olyan régen beszéltünk.
Nálunk semmilyen forradalomról, reformációról nem beszélhetünk az építészetben, hadd dörgöljük ezt a magyar illetékesek orra alá.
Elképzeljük, hogy nálunk milyen felháborodás lenne egy rózsaszín egyházi épületből!
A rózsaszín lányos szín, provokáció – a legenyhébb kritika lenne rá. Nem is engedélyeznék, elbukna már a tervezőasztalon, mert inkább tartanák az Ördög megkísértésének, mint Isten tiszteletének. Megépítve, lefotózva annyira nem is vállalhatatlan, egészen más a púder szín. Élőben is üthet, mert van kisugárzása az épületnek, nem nevezhető viccnek, heccnek vagy bármilyen gegnek. Komolyan veszi magát nem csak az, aki tervezte, de az is, aki végül megépítette.
A vallásszabadság a templomok formájának, színének (=építészetének) a szabadságát is kellene, hogy jelentse. A tartalom nem kellene, hogy annyira meghatározza a formát, mint azt mi, itt Európában gondoljuk.
Indiában még ennél is tovább merték gondolni a vallásszabadságot
Ilyen és ehhez hasonló, vidám és játékos templomokat garantáltan sehol nem mernének még tervezni sem Európában, nemhogy építeni.
A színes templomok nem illenek nálunk a papi hivatáshoz – helyeselnek egyesek. A hivalkodó gicssparádé, az arisztokratikus egyházi épületek és mentalitás sem illenek hozzá – gondolják ezt mások már a reformáció óta.
500 évvel később sem európai példákat tudunk mutatni a reformáció valódi következményeiről, hanem kínait és indiait. Martin Luther és Jean Calvin ma sem döngetnének üres kapukat Európában.
Képek: India és Kína (Megjegyzés: a linkek már nem elérhetők)
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
