Megvártuk, hogy lecsendesedjen a július végén megjelent KSH adatok körüli hurrá optimizmus. Vártunk és figyeltünk az elmúlt két hétben, hogy a lakáspiaci média lecsap-e a nyilvánvaló és teljesen nyilvános információkra, vagy csak továbbra is a felszínt fogja kapargatni. Sajnos az utóbbi történt és meghallgathattuk, hogy az építési engedélyek drámai növekedése bizony az újépítésű „TÁRSASHÁZI” lakáspiac boom hangulatát támasztja alá. Hónapok óta mondjuk, hogy a KSH adatai első ránézésre bárkit becsaphatnak, ezért vágjunk is bele és számoljunk le az első tévhittel.
1. Családi házépítési boom van
A KSH nyilvános adattábláiból egyértelműen kiderül 5434 lakóépületre adtak építési engedélyt 2016 első félévében. Ennek 78%-a családi ház. Ehhez nem is kell többet hozzáfűzni, csak annyit, hogy a magyar családok házakat építenek vagy építtetnek maguknak. Látványos a családi házak épületeken belüli túlsúlya, egyértelmű a hegemóniája.
A jelenlegi családi otthonteremtési támogatás a családi házépítésre gyakorolja a legnagyobb és egyelőre kézzel fogható hatást.
A témánál maradva említést kell tennünk egy újabb félreértésről. A média és természetesen a KSH is a 13 236 db építési engedélyt promótálta (Megjegyzés: A linket 2022. augusztus 9-én ellenőrizve már nem volt elérhető). A szemfülesek – vagy azok, aki már 5 percnél többet szántak a KSH lakáspiaci statisztikáira – mind tudják, hogy a KSH ezen belül megkülönbözteti az új házban kiadott építési engedélyeket. Ez azt jelenti, hogy pl. egy lakásfelújításnál, átalakításnál, ahol nem születik új lakás, csak a régi lesz nagyobb, szebb – a lényeg, hogy új lakás nem épül, csak egy régi alakul át – az is benne van ebben a számban. A valóság ennél egy picit árnyaltabb, hiszen csak 12 576 db új lakásra adtak építési engedélyt. A grafikonra ezért külön ráírtuk azokat a bizonyos ördögi részletek, ami segít jobban megérteni a jelenlegi folyamatokat. A KSH nem teljesen konzekvens. Az új építésű lakásoknál csak az egylakásos és a háromnál több lakásos épületekben épült lakásokat különbözteti meg egyes esetekben. Így itt az ikerházakat (vagy két lakásos házakat) a családi házakhoz adtuk hozzá (lásd a következő grafikonnál).
2. Szinte minden második társasházi lakást Budapestre terveznek
Budapesten tervezik megépíteni az új társasházi lakások 41%-át, de szinte minden 5. családi ház ebben a városban fog megépülni.
3. Több mint 20 ezer eladatlan újlakás Magyarországon?
Az a tévhit kering a médiában, hogy nincsen új lakás, már mindent megvettek. A kereslet pedig ki van éhezve az új lakásokra, amit a kínálat egyelőre nem is tud teljesíteni sem most sem pedig a közeli vagy éppen távoli jövőben. Az egyszerű parasztgyerek észjárásával az ember fogta a KSH adatait és összeadta majd számolt.
Kiderült, hogy 63 ezer új lakást építettek 2008 és 2015 között, de csak 42 900 darabot értékesítettek. Mi van a többi 20 100 darab új lakással?
A kérdés egyáltalán nem költői, csak azt bizonygatja, hogy a sok most hirtelen lakáspiaci szakértővé avanzsáló a lakáspiacunk közelmúltjával és számaival sincs tisztában. A 2008-as válság, az újlakáspiacot érintette leginkább. Nézzük csak meg milyen sok lakást építettek értékesítési céllal 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is. 2009 és 2010 teljesen betett ennek a szegmensnek. A sokk olyan súlyos volt, amit még egyébként ma is sok helyen érezni. A lakásokat nem tudták eladni, a kutyának sem kellett, hogy lényegretörően fogalmazzunk. Sok kivitelező próbálkozott bérbeadással, de a bankoknál is felhalmozódott egy részük a bedőlő lakásprojektek miatt.
Budapesten is voltak házak, amik megépültek, de egy darab lakást nem adtak el bennük.
Ha jobban megnézzük 2015 volt az első év, amikor több új lakást vettek, mint ahányat eladásra építettek, így a felhalmozott készletek léteznek és nem csak „odaát”.
4. A lakáspiaci árak bizony még mindig a béka segge alatt vannak
A lakásárak csökkenését mantrázók az elmúlt félévben többször keveredtek ellentmondásba. De kit izgat az egy ilyen happy piacon, mint most a lakáspiac. Vannak a hurrá optimisták, akik szerint itt minden a legnagyobb rendben és rakétaként száguldunk a csillagok felé. Mások már a szakadék szélén állva képzelik magukat és segítségért kiáltoznak, félve a mélység hívó szavától. Aztán ránézünk az elinflált lakásárakra és valahol a két véglet között megtalálhatjuk az arany középutat. 2015-ben az újlakáspiac árszínvonala 17%-kal maradt el a 2008-as árakhoz képest, ha figyelembe vesszük a pénzromlást. A KSH sem olyan bátor, hogy 2005-ös árszínvonalon számoljon,mert akkor még a legnyugodtabbak is szívükhöz kapnának. Azok lennének csak a sokkoló számok, hogy micsoda leértékelődés is történt a lakáspiacon, ami a jelenlegi lakásárnövekedés egyik legracionálisabb oka.
Olyan szinten elveszítette a magyar lakás az értékét az elmúlt évtizedben, ami után természetes jelenségnek kellene lenni, amikor visszakapaszkodunk a NULLÁRA.
Még csak egyelőre jövünk ki a gödörből, látjuk a fényt az alagút végén és még sok érdekességet tartogathat számunkra a vicces kedvében lévő „idő”.
A használt lakásaink még mindig ötödével érnek kevesebbet, mint 2008-ban. Ki lehet akkora bárány, hogy árcsökkenséről bégessen 2016-ban, amikor az otthonaink ilyen szintű amortizációját le- és feldolgozni is sok évbe fog telni és közben nagyon is fog fájni.
Ha a fájdalomtól béget a kis drága, még érthető, a lakáspiaci folyamatok elég fájdalmasak tudnak lenni, mert senki sem gondolhatja azt komolyan, hogy a felértékelődés folyamata bár illatos rózsa, viszont ne lennének szúrósak a tüskéi.
5. 1600 milliárdos szektor a lakáspiac
Folyó áron, már a 2008-as szinteket csapdossa ez a szektor.
Sokaknak fogalmuk sincs, hogy milyen hatalmas összegek vándorolnak és talán jobban megértik azt is, hogy az ingatlanértékesítők miért is lettek annyira „éhesek” 2015-re.
Budapesten főleg, ahol az értékesítők szerepe domináns és ahol a lakáspiaci folyamatok halmozottan érvényesülnek, beleértve a lakásárak országos átlag feletti drasztikus növekedését is. 2008-ban 154 ezer lakás cserélt gazdát, 2015-ben pedig 134 ezer. A 20 ezerrel alacsonyabb értékesítési szám, de közel azonos bevétel. Ezek is csak folyó áron vannak számolva. Látjuk, hogy reálértéken 2000 milliárdnál mondhatjuk majd azt, hogy már ott tartunk, mint ahol 2008-ban voltunk.
Higgyék el, mi sem tudjuk elképzelni sem ezt a számot, csak leírtuk olyan Ctrl-C és Ctrl-V módszerrel, hogy továbbra is mindenkit arra bátorítsunk, hogy merjen kételkedni, kérdezzen bátran. Csak a jó kérdésekre lehet jó válaszokat adni.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
