2018 márciusában beszéltünk először a vendégmunkásokról. Akkor még konténerekben laktak. Budapesten, a társasházi építkezéseken is ezrek dolgoztak és laktak ilyen bádogdobozokban. A MOL és MÁV már akkoriban is „konténervárosokat” tudott építeni nekik. A munkaerőhiányra hivatkozva több évvel ezelőtt megindult a „munkaerőkölcsönzés” biznisz.
„A gazdaság fehéredése, a munkanélküliek száma mellett a magyar gazdaságban megjelent az import munkaerő is. Keletről az olaj és a gáz mellett, munkaerő is érkezik Magyarországra. A foglakoztatottsági adatokban – a magyar viszonyokhoz képest – van egy jelentős külföldi munkaerő is, amivel a munkaerőhiányt és a bérek gyorsabb növekedését kezelik az üzleti szereplők. Eljutottunk hirtelen oda, hogy az állam importálja a pénzt és privatizálja. Közben az üzleti elit a gazdaságot fehéríti, csökkenti valamelyest a munkanélküliséget és a foglalkoztatottságot turbózza fel a külföldi munkaerő importálásával.” – foglaltuk össze 2019 április végén. A foglalkoztatási adatok ellentmondásaira már 5 évvel ezelőtt felhívtuk a figyelmet. Elég aktuális a téma, így szeretnénk, ha minél többen (meg)értenék miért olyan kedves téma ez az államnak.
Ha nem konténerekben laknak, akkor a vendégmunkások megjelenhetnek éppen panziókban és olcsóbb szállodákban is. Azonnal fellendítve a vendégforgalmat, növelve a vendégéjszakák számát a statisztikákban. Nem is gondolnánk, de a vendégmunkások még a turizmusra is hatással vannak. A KSH ugyanis azzal nem foglalkozik, hogy ki és miért vendég nálunk.
A munkásszállók száma még elég kevés, hiszen évtizedekig csak a belföldi munkaerőnek voltak elsősorban fenntartva
„A munkásszállók előtt dobozos sört iszogató melósok meg egymást túlkiabálva hívják a feleségüket, hogy milyen szép keresettel mennek haza szombaton.” – egyfajta életérzést írtunk le 2021 nyarán.
Ki gondolta volna, hogy visszasírjuk mi még ezeket a melósokat. A munkásszállók és a vendégmunkások száma exponenciálisan nő. A „vidéki AirBnB”-nek is nevezhetnék. Legalább annyira megosztó téma, mint Budapesten az AirBnB. Gazdasági érdekek írják felül a helyiek érdekeit. Közös mindkettőben, hogy ahogy az AirBnB-s lakások tulajdonosai nem olyan házban élnek, ahol vendéglátással foglalkoznak, addig biztosra vehetjük, hogy a munkásszálló tulajdonosai sem az adott környék lakosai.
Magyarország nem üzlet – mondtuk néhány évvel ezelőtt. Másoknak viszont igenis az
Nekik nagyon jó üzlet. „A GDP-t könnyebb növelni, mint a családok méretét” – kritizáltuk az államot szinte napra pontosan három éve. A foglalkoztatási adatokkal is így van ez. Ezért most mutatunk két grafikont. Ezekben már mind látszik a külföldi vendégmunkások statisztikai hatása. Sok százezer magyar él és dolgozik külföldön. Sok ezer magyar él itthon, de külföldre jár dolgozni nap/heti szinten. A társadalom elöregszik, kevés a fiatal utánpótlás. A 15-64 éves népesség száma a foglalkoztatottság alapja. A számuk folyamatosan csökken. 2030-2040 között lesz csak igazán drámai a helyzet, amikor az 1970-es években születettek érik el a nyugdíjkorhatárt.
Foglalkoztatási ráta = Foglalkoztatottak / 15-64 éves népesség
A foglalkoztatási rátára hivatkozva beszélnek a „teljes foglakoztatottság”-ról. „A teljes foglalkoztatottság ma munkaerőimportot jelent valójában.” – írtuk évekkel ezelőtt. Miért is? A 15-64 éves népesség folyamatos csökkenése import munkaerővel ellensúlyozható. Matematikailag és statisztikailag két előnye is van ennek:
- Az import munkaerő azonnali foglalkoztatottként jelenik meg a statisztikában
- Az import munkaerő csak foglalkoztatottként növeli a 15-64 éves népesség számát
Ehhez képest a magyar, belföldi munkaerő a munkanélküliség veszélyét rejti magában és közben bérfeszültséget szül (bérnövekedést vár el). Magyarország versenyképessége a jelenlegi gazdasági döntéshozók szerint még mindig az alacsony bérekben keresendő. A bérfeszültséget ezért nevezi munkaerőhiánynak az állam, amivel legitimálja az olcsó, külföldi munkaerő importálását. A magasabb fizetést elváró belföldi munkaerő helyett, a kevesebbel is beérő, import munkaerőben látja az állam a megoldást. A magyar bérszint az EU-ban a legalacsonyabbak között van. A külföldi, import munkaerő költséghatékonysága további bérfeszültséget okoz Magyarországon, ami ezért sajnos folyamatosan elmarad, leszakad a régió többi országához képest.
A csökkenő 15-64 éves népesség + a növekvő import munkaerő az alapja a politikailag korrekt foglalkoztatási számoknak
A foglalkoztatási ráta a külföldi munkavállalók miatt nem teljesen a magyarok foglalkoztatási rátája, de annak értelmezik. A munkanélküliek száma és a foglalkoztatottak számának változása jól mutatja ezt. A legtöbb munkanélküli 510 ezer fő volt 2010 márciusában. A legkevesebb munkanélküli 139 ezer fő 2019 decemberében. A legmagasabb munkanélküliségi ráta 2010 február-márciusban volt 11,8%. 2010-ben még nem volt torz a statisztika. Viszont 2019-ben már igen. 2019 decemberéhez képest 50%-kal magasabb a munkanélküliségi ráta és 213 ezer fő a munkanélküli 2024 márciusában. Ehhez képest 2019 decemberében 72,4% volt a foglalkoztatottsági ráta, 2024 márciusában pedig 75,2%. A hab a tortán, hogy a legmagasabb foglalkoztatottsági ráta 2023 szeptember-október 75,3%.
KSH a turizmus után a foglalkoztatottságról is elmondhatja, hogy jól teljesít. A számok nem hazudnak, vagy mégis? A munkanélküliség számításának is megvannak a maga gyengeségei, ami miatt megint az állam örülhet és nem mi. Két dolgot kell ehhez tudnunk:
- Gazdaságilag aktívak = Foglalkoztatottak + Munkanélküliek
- Munkanélküliségi ráta = Munkanélkülek / Gazdaságilag aktívak
Ha a gazdaságilag aktívak száma nő pl. a vendégmunkásoknak köszönhetően, úgy változatlan számú munkanélküli ember esetén is csökken a munkanélküliségi ráta. Ez picit olyan mint a sohasem csökkenő államadósság misztikuma. Csak keresni kell egy olyan mutatót, ami alapján azt lehet mondani, hogy csökken és már meg is van oldva a probléma. A munkanélküliség is kezelhető. Nem kell itt mindenkinek munkát adni. A munkanélküliek száma eleve nem egyenlő azokkal, akiknek tényleg munkára lenne szükségük. A statisztika csak az „aktív munkakeresőt” tekinti munkanélkülinek. Bárhová is nézünk, kiskapu kiskapu hátán. Az állam és a KSH közös munkájának beérik a gyümölcse. Ehhez viszont egyelőre úgy néz ki 5-6 éve már nélkülözhetetlenek a külföldiek. Mint „az ideiglenesen hazánkban állomásozó felszabadító szabadcsapatok” 1945 után, a vendégmunkásokra is hasonló időtávra kell berendezkednünk.
Kép: Instagram
Forrás: ksh.hu, A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként, havonta, Frissítve: 2024. április 26.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
