Az elmúlt egy-két évtizedben az otthonaink és más épületeink hőszigetelésére helyeztük a hangsúlyt. A légszennyezés kérdésével nem foglalkoztunk. Azt ráfogtuk a közlekedésre, az iparra. Azt gondoltuk, hogy mi „nem szennyezzük a levegőt” épületeinkkel. A légszennyezé kérdését le is egyszerűsítettük a városaink problémájára. Csak a városokban lehet „rossz a levegő”, mert ott nagy a közlekedésből eredő légszennyezés – gondoltuk naivan. Ezt erősíti az is, hogy csak a városainkban mérnek légszennyezettséget, így olyan helyeken, ahol nem ismert a levegő minősége, ott azt hiszik minden rendben van.
Nincs vidéki friss levegő sem
Generációk nőttek fel úgy, hogy a városokban, főleg nagy városokban azért nem jó élni, mert ott élhetetlen a levegő. Magyarországon a gáz aránya csökkent a fűtésben. Helyette nőtt a fa és a szén aránya, melyek környezettszennyezőbbek. A fa és a szén tüzelése pedig pont nem a nagyobb városokban jellemzők. Ez érezhető is a levegőn a fűtési időszakban. Fuldokolni lehet a szagtól, és ha bemérnék a levegőt mérgezőbb is lenne, mint a nagyobb városokban.
Az emberi élet védelme
De miért foglalkoznánk ezzel (Megjegyzés: A link már nem elérhető), mikor azt fontosabb kérdésnek ítéljük meg, hogy senki se fagyjon meg. Az mindig hírértékkel bír, hogy sokaknak komoly teher a fűtés. Az is hírérték, hogy ehhez kevés az állami támogatás és az önkormányzatok segélykiáltásai mellett azt hallani, hogy milyen kényszermegoldásokkal próbálnak túlélni emberek a fűtési időszakban.
Az emberélet miatt emelik fel a szavukat a riporterek, újságírók, hogy milyen szégyen, amikor a 21. századi Magyarországon emberek fagynak meg fűtetlen otthonaikban. A levegő minőségének romlása miatt, hogy többen halnak meg évente, mint a fűtés hiánya miatt, az nem bír hírértékkel.
A szőnyeg alá seperjük a problémát, mert az láthatatlan, nem is annyira személyes. Ki lesz beteg (vagy betegebb) és hal meg a rossz levegőtől, az nem olyan kézzelfogható, mint ha valaki a saját otthonában megfagy. Kemény szavak ezek és a kritika kritikája. Nem lehet és nem is szabad mérlegre tenni, hogy melyik a fontosabb. De a közös nevező az emberi élet. A ne fagyjon meg senki és ne szennyezzük mérgezőre a levegőt ugyanúgy az emberi élet védelméről szól.
A legnagyobb lényszennyezők Magyarországon
A számok nem hárítják át senkire sem a felelősséget. A számok csak azt mutatják, hogy hiába lenne nulla a közlekedés, ismét lóháton közlekednénk, ez csak 10%-kal csökkentené a légszennyzési tevékenységünket. Ha még szigorúbbak lennének az ipari szabályok és teljesen környezetkímélővé tennénk, akkor további 7%-kal tudnánk javítani a levegő minőségét. Azt látjuk, hogy a háztartási levegőszennyezés 70%, ami elképesztő arány. A szmogról is az autók jutnak az eszünkbe itthon, pedig a környezetszennyező fűtés okozza. Aztán ha baj van, akkor korlátozzák az autós forgalmat a nagyobb városokban, ami nem ér semmit.
Nem is attól javul a levegő minősége a városokban, mert kevesebb autó közlekedik, hanem azért, mert „elfújja a szél”, ha végre feltámad. Az olyan településen élők, ahol nincs szmogriadó, ott pedig büszkén dőlnek hátra, hogy a szmog az a nagyvárosok problémája csak. Az egész országban rossz a levegő, nem nagyon dőlhet hátra senki. Inkább mindenkinek félnivalója van, mert évi 10-15 ezer magyar hal meg a rossz minőségű levegő miatt, mert megrövidíti az amúgy sem túl hosszú várható magyar életkort. Átgondolva, hogy mennyire fogyunk és rohanunk a demográfiai katasztrófa felé, a levegő szennyezésével olybá tűnik, mintha ezt még gyorsítanánk is. Erre az Európai Unión belül is felfigyeltek. Nem úgy tűnik, hogy meg fogjuk ezt a kritikát hallgatni, hiszen államilag még kevesebb költséget szánunk rá, nem prioritás, hogy a légszennyezettség csökkenjen Magyarországon. 2016 októbere óta folyik egy nem túl hangos országos kampány,(Megjegyzés: A link már nem elérhető) hogy „Fűts okosan!” a tisztább levegőért. Fel is tennénk a provokatív kérdést, hogy ennyit ér 10-15 ezer ember élete évente, hogy komolyabban vegyük a levegő minőségének javítását?
Nem csak az emberi élet nem számít, de még az sem, hogy ezen felül körülbelül 1500 milliárd forint kár is éri Magyarországot. Két év alatt annyi kár ér minket, mintha megspórolva simán építhetnénk belőle teljesen önerőből egy újabb paksi atomerőművet. A ma divatos olimpiai kérdést is el lehet intézni vele. 3 évi kárösszegből simán megrendezhetnénk egy olimpiát is.
A légszennyezés csökkentéséről nem fog indítani senki sem népszavazást, tudjuk. Csak mégis érdemes lenne belátni, hogy mennyire ellenségei vagyunk saját magunknak, ha évi ennyi ember élet és ilyen mértékű károkozás sem érdekel minket, csak egyszerűen elmegyünk mellette szó nélkül.
Egy olimpia vagy egy új atomerőmű azt mondják, hogy eladósít minket egy életre. Ez a becslések szerint négy-öt évnyi légszennyezéssel okozott károk összegével egyenlő, nem számítva a plusz 40-60 ezer ember életét.
Ezen lenne érdemes elgondolkodni, amikor a pazarló Magyarországgal szemben fogalmazunk meg kritikát. A légszennyezés az valójában nem csak pazarlás, az nem csak a pénzről szól, mert embereket is megöl , illetve rövidíti meg az életüket.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely