Albérletek adózásáról mindent megtudhattunk tegnap, de most a legérdekesebb kérdésekre adjuk meg a választ összefoglalónkban a NAV Adózói Fórumon elhangzottaknak megfelelően, amiről real time már számot adtunk.
Külföldön bérlelt lakás bérleti díja itthon kiadott lakásunk bevételeivel szemben tényleg elszámolható?
IGEN, a NAV állásfoglalása szerint ország megkötés nélkül, aki külföldön él, ott dolgozik, lakást bérel hosszú távon, az ott számlával igazoltan megfizetett bérleti díjat, az itthon kiadott lakásának bevételeivel szemben, költségként elszámolhatja. Tehát költözzünk bárhová a világban, a teljes külföldön fizetett bérleti díjról mindig kérjünk számlát, így itthon biztosan nem lesz adófizetési kötelezettségünk, mert a külföldön fizetett bérleti díj, meg fogja haladni az itthon kapott bérleti díjat. Mielőtt sokan arra gondolnának, hogy akár egy nyaralás is költségként elszámolható, felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a bérlési időszaknak meg kell haladnia a 90 napot. A NAV annál rövidebb külföldön tartózkodást költségként nem fog elfogadni.
Ha mégis rosszul fizettünk eddig adót (SZJA és EHO), van önrevízió és mégis meddig?
IGEN, van. 5 évre visszamenőleg önrevíziót végezhetünk, ha eddig információk hiányában rosszul adóztunk. A feleslegesen befizetett adót a NAV visszautalja. Meg tudjuk erősíteni, hogy ez működik, mert mi saját ügyfelünknek idén is igényeltünk vissza adótúlfizetést, amit még évekkel ezelőtt fizetett be.
Az adóelőleget magánszemélyként mindig negyedévenként kell megfizetnem?
NEM, a NAV szerint ha a negyedéves adóelőleg nem éri el a 10 ezer forintot, akkor magánszemélyként, amikor mi magunk fizetjük be az SZJA előleget, akkor nem kell befizetnünk a negyedévet követő hónap 12-ig. Az EHO esetében, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy lesz EHO kötelezettségünk sem kell befizetni negyedévente az előleget. Ha viszont már egyértelműen látszik, hogy az éves jövedelmünk (=összes bevétel – összes elszámolható költség) meghaladja az 1 millió forintot, akkor a negyedévet követő hónap 12-ig EHO előleget is kell fizetnünk.
Hogyan számoljam a költségeket és az adóelőleget évközben?
A NAV szerint évközben a fix 10%-os költséghányaddal és a tételes költségelszámolással is számolhatunk, akár felváltva. Nincs megkötés. A végső döntést az adóbevallásban kell meghoznunk, amikor véglegesítjük az adófizetési kötelezettségünket. Ha ott a fix 10%-os költségátalányt választjuk, akkor utána már nincs lehetőség önrevízióra. Erre kérünk mindenkit, hogy figyeljen oda.
A társasházi közös költség elszámolható költség?
IGEN, a NAV állásfoglalása szerint félreértésre adhat okot, hogy minden olyan költség, ami akkor is felmerül, ha a lakás nincs bérbeadva, az nem elszámolható, de a gyakorlatban a közös költség ezalól kivételt képez. A közös költség ugyan úgy a rezsi díjak része, mint más közüzemek, miközben azokat is meg kell téríteni (alapdíjak) havonta bérlőtől, bérbeadástól függetlenül is. A közös költség elszámolásához fontos, hogy legyen kimutatásunk a közös képviselettől, figyelmeztetett a NAV.
Amortizáció(Értékcsökkenés) vásárlás és öröklés után is 2% ?
IGEN, a NAV az ingatlan adásvételi szerződése és a hagyatéki végzés szerint megállapított forgalmi érték alapján, a bérlési időszak alatt 2% amortizáció elszámolását fogadja el, időarányosan. Vagyis ha nincs kiadva az év 365 napjában a lakásunk, akkor napokra pontosan kell azt leosztanunk.
Számlatömb, adószám nélkül hogyan tartsuk nyilván a bevételeinket?
A NAV szerint „kockás füzetben” is nyilvántarthatjuk a bevételeinket, de aki magánszemélyként nem igényel adószámot, mert a bérlője nem igényel számlát, akkor bármilyen átlátható és érthető nyilvántartást a NAV tolerál. Kihangsúlyozta a NAV is, hogy az adószám kiváltása inkább egyszerűsíti a bérbeadást, nem jár adófizetési kötelezettséggel és a számla adása vagy a számla nem adása a bérbeadás körüli adminisztrációt sem nem teszi egyszerűbbé és nem is bonyolítja meg. Bármikor kiválthatjuk, nem befolyásolja az adófizetési kötelezettséget, az adóbevallást.
Garázsok, teremgarázs-beállók bérbeadása csak adószámmal/számlával történhet?
NAV állásfoglalás szerint, aki a garázsát, parkolóját a lakással együtt adja ki (akkor is, ha lakása is van és azt is bérbeadja egy bérlőnek egy másiknak a parkolóját), akkor nem kell kiváltani adószámot és számlaadási kötelezettsége sincs. Ha viszont csak parkolóhelye az adott társasházban, vagy társasházakban, akkor a parkolót csak adószámmal és számlával adhatja bérbe.
A garázsok, parkolóhelyek ÁFA köteles bevételek?
IGEN, de 6 millió forintig (éves szinten) alanyi mentesek. Így csak olyan magán bérbeadókat érinthet, akik kimondottan parkolóhelyeket halmoznak fel és adnak bérbe. Egyébként egy-két darab parkolóhellyel egyelőre még a 6 milliós határ közelébe sem érünk.
Óvadékot (kauciót) ki kell számlázni, mint bevétel?
NEM, a NAV szerint a bérlési időszak alatt az óvadékot csak nyilvántartjuk, de nem mint bevételt. Az óvadék csak akkor lesz bevétel, ha azt elszámoljuk pl. azért mert a bérlő szerződést szeg és elveszíti bánatpénzként.
Adózni kell elszámolás vita esetén a ki nem fizetett számlák után is?
A NAV szerint, ha bizonyítható, hogy peresítve vannak a számlák, akkor méltányosságból eltekint az adókötelezettségtől. Ezért fontos az, hogy a nyilvántartásaink és a bérbeadás aktuális helyzete/állapota mindig fedjék egymást. Ha gond van a bérlővel, elszámolási vita van, ez derüljön ki a nyilvántartásunkból is. Ne féljünk segítséget igénybe venni, legyen szó ügyvédről, közjegyzőről. Legyen hivatalos nyoma annak, hogy a bérlő tartozást halmozott fel és kárt okozott nem csak nekünk, de az államnak is.
Ingatlan értékesítésnél mire kell odafigyelni, ha adófizetési kötelezettséggel kell számolnunk?
Ha 5 éven belül értékesítjük az ingatlanunkat, akkor a NAV oldalán van kalkulátor (Megjegyzés: 2022. július 14-én ellenőrizve már nem működött a link), amivel kiszámolhatjuk az ezzel járó adót. Itt a legfontosabb az értéknövelő beruházás fogalmával tisztában lenni. A NAV ugyanis csak azt a 2 éven belül történt költségráfordítást veszi figyelembe, ami az eladási ár legalább 5%-át eléri. Ez egyértelműen jelzi, hogy csak komolyabb felújításokat jelent, kisebb javítások, festések, karbantartásokra már nem. Az is egyértelműen látszik, hogy azoknak kedvez ez a szabályozás, akik értékesítési szándékkal vásárolnak. Tehát azoknak, akik megveszik, felújítják és 2 éven belül értékesítik az ingatlant. Itt meg kell jegyezni, hogy ha a lakást bérbe adjuk, ott a felújítások, javítások, karbantartási költségek vagy egy az egyben elszámolhatók, ha a bevételeink erre lehetőséget adnak (az elszámolható költségek mértéke nem haladhatja meg a bevételeinket), vagy pedig amortizációban évenként elszámolhatók.
A NAV a közel jövőben nem tervez semmilyen komoly átalakítást a lakások bérbeadását és értékesítését érintő szabályozásban. Egyelőre csak az biztos, hogy 2016. január 1-től az SZJA 15%.
Adózási kisokos kezdő és haladó bérbeadóknak:
1. Albérlet adózása – Adóbevallás
2. Adószám igénylése bérbeadáshoz
5. Örökölt és ajándékba kapott lakás bérbeadása
6. Adókedvezmények, amikről tudni kell
7. Építményadó, mint elszámolható költség
8. Adóellenőrzés – Ne féljünk!
9. Adóbevallási tervezet feketén-fehéren
10. Tételes költségelszámolás és adókedvezmények bérbeadóknak
11. Bérbeadóként egyenlőnek lenni 2018-tól
12. Ingatlan bérbeadás vs. számlaadat-szolgáltatás
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
