„Utópia vagy sem, de lehetne egy állami óriás nagy ingatlan adatbázis – minden értelemben fullos digitális földhivatal – ahol az összes magyar lakás adata, képekkel és leírással elérhető lehetne elsősorban zártan, hozzáféréssel a tulajdonosoknak és persze más szempontból, nyitottan a vevőknek és a bérlőknek. Egy nagy, ingyenes adatbázis lehetne, amiben ha egy lakás eladó vagy kiadó lenne, a tulajdonosa azt „csak beklikkeli” és már online elérhető is, nyilvánossá válik az ő lakása. Adózási szempontból is kiváló kontroll lehetne az államnak, tehát megérné működtetni és fenntartani. Ha valakit érdekelne Magyarországon egy eladó vagy kiadó ingatlan, arra utca és házszám szerint tudna szűrni és már lehetne is azonnal keresni az eladóval vagy a bérbeadóval a kapcsolatot, mindenféle közvetítő segítsége nélkül. Egyáltalán nem lehetetlen küldetés nemcsak hosszútávon, de akár belátható időn belül sem.”
– fogalmaztuk meg konkrétan, hogy milyen jövőt képzelünk el a vevők-eladók, bérlők-bérbeadók kapcsolatteremtéséről.
Egyre könnyebben akarunk egymással kapcsolatot teremteni
Az elmúlt évtizedekben, ha valami megváltozott, akkor azok az emberek közötti kommunikációs eszközök és csatornák. Ez pedig valószínűleg még csak a kezdet. Lesz ennél még könnyebb és egyszerűbb is.
A lakáspiac a kapcsolatteremtésről szól. Így adott a kérdés:
Van-e szükség teljesen felesleges hirdetési oldalakra?
- A képletből ők hagyhatók el leginkább. Már ma sem érzik magukat biztonságban.
- 2014 után a magyar lakáspiac őket csapta be leginkább. Nem a hirdetések és a hirdetők száma döntötte meg a korábbi rekordokat, hanem csak a látogatottságuk.
- Az is trend lett, hogy a magánhirdetők nem érték el a kritikus tömeget. Inkább még csökkent is a számuk.
- 2014 után egyre többen maguk, egyedül, ingatlanos és hirdetési oldal segítsége nélkül értekesítették ingatlanukat
A hirdetési oldalaknak egy fejőstehén maradt, az ingatlanosok. Csakhogy az ingatlanosok száma is csökken, mert csökken az igény a szolgáltatásuk iránt. A hirdetési oldalak azzal szembesülnek, mint anno a hirdetési újságok. Nincs rájuk sem szükség, de addig fontoskodnak.
A magánhirdetőkből kiindulva az a válasz rajzolódik ki, hogy tényleg nincs. De még az ingatlanosok is szívesen elhagynák a hirdetési oldalakat. Aki ingatlanosként tud, az minden eszközzel azon dolgozik, hogy más csatornán teremtsen kapcsolatot a vevőkkel, eladókkal, bérlőkkel, bérbeadókkal. A kapcsolatteremtés az ingatlanosok legfontosabb feladata.
Korábban a hirdetési újságok hitték azt magukról, hogy nélkülözhetetlen csatornák a lakáspiacon, ma még a hirdetési oldalak gondolják ugyanezt
Miközben fogy körülöttük is a levegő. A lakáspiac átláthatóságát nem segíti egy hirdetési oldal sem, még ha ezt is képzeli magáról. A földhivatal lenne az egyetlen és hiteles rendszer, amin keresztül végül a vevők, bérlők, eladók és bérbeadók, de még az ingatlanosok is együtt tudnának működni. Miért lenne szükség ilyenkor ingatlanosokra? Pusztán csak azért, mert tényleg van úgy, hogy nem mindenki akar foglalkozni a saját ingatlana eladásával és kiadásával, de akár vevő és bérlő is gondolhatja azt, hogy „csapatmunka” a lakás/lakhatási ügye. Lehet ezen csodálkozni, de van ilyen. Az ingatlanpiramis-elmélet szerint pont az ingatlanosok a nagy túlélők, a környezet állandóan változik.
A magyar lakáspiac életében igazi mérföldkő lehetne, ha egy világosan szabályzott környezetben működhetne
A lakáspiacunk tiszta politika, állami ügy. Szinte minden, ha nem minden politika, ami a lakáspiacon történik. Közben az állam üzleti szereplőknek van kiszolgáltatva, ha lakáspiacról van szó. Az üzleti vállalkozásokra meg tudjuk, hogy milyen negatív hatással van a politika. Ez inkább politikai kockázatot hordoz hosszútávon, ha még vannak is egyébként rövidebb távon gyors előnyei is.
A magyar állam beláthatja, hogy ha már ennyire át van politizálva a magyar lakáspiac, akkor legyen az állam közvetlenül minden lakáspiaci adat forrása a földhivatalok digitális fejlődésével. Ebben az esetben kizárható az olyan probléma, mint a lojalitás=érdekek. Az államnak, a szavazóknak éppenséggel jól érthető és átlátható lakáspiacra van szüksége. A bizonytalan információ árt, egyáltalán nem segíti az államot, viszont jól elbizonytalanítja a szavazót.
A szavazó lakáspiac-érzékeny
A szavazata függhet attól is, hogy éppen hogyan érzi magát a lakáspiacon vagy a lakáspiactól. Minél zavarosabb a helyzet a lakáspiacon, a lakáspiac annál több politikai kockázatot rejt. Nem véletlen tehát az állam teljes pályás lerohanása a lakáspiacon = állami lakáspiacon az állam az úr. Ehhez ma olyan szervezeteket is használ, mint a Magyar Nemzeti Bank, a jegybankban működő ingatlanpiaci lobbiszervezet. Annak a lobbiszervezetnek a vezetője éppenséggel a család- és lakáspolitikáért felelős tárcanélküli miniszter lett nem is olyan régen. Nincsenek véletlenek. A lobbiszervezet tagjai a lojális vállalkozások, akik között van hirdetési oldal is. Ezek a vállalkozások és akár civilnek nevezett – de annál inkább politikai aktivista szerepet betöltő – szervezetek is csatlakoznak több szállal. De ez most csak egy kényszermegoldás.
A KSH lett a legnagyobb áldozata ennek a furcsa kényszerszövetségnek. Mára a KSH odáig jutott, hogy alig tud valamit a lakáspiacról naprakészen. Üzleti vállalkozások megkérdőjelezhető véleményét kell a jelentéseibe beleírni, miközben politikailag és persze üzletileg korrektnek kell maradnia. A KSH már lassan nem forrás, hanem csak egy érdekkiszolgáló az adatiparban.
Ez nem maradhat így, mert az adat és az adatelemzés a jelen és a jövő, az alfa és az ómega
Az állami család- és lakáspolitika elmúlt években történt értékelése leginkább pártállástól függött. A lakáspiaccal viszont van egy kis gond. Ott nem működik az az elmélet, hogy egy történetnek három értelmezése van: az egyik, a másik és az igazság. Az igazság a lakáspiacon inkább úgy működik, hogy hiába nem kedvelik, ez az igazságot nem nagyon érdekli. El lehet kényelmesedni, be lehet zárkózni egy mesevilágba, ahol minden önigazol minket. De a lakáspiac nem hisz a mesékben.
Ha az állam család- és lakáspolitikája rossz információkon alapul, akkor elhibázott
A jószándék és a Pokolba vezető út kapcsolatát mindenki ismeri, de jóval kevesebben veszik komolyan. Nem elég a jószándék. Átlátható, naprakész lakáspiaci adatokra van szükség, azonnali visszacsatolásra.
Legyen annak a tulajdonosa vagy csak a lakója. Egy ilyen adatbázisban lehetne tudni, hogy éppen ki lakja, ki bérli, ki a tulajdonosa, ki az ingatlanosa és még sorolhatnánk addig, hogy minden ár (adásvételi ár és lakbér) is naprakész lehetne. Lehetne tudni mindent, ami alatt ingatlant értünk és milyen sokat érne ez az adatbázis.
A lakáspiac egy igazi arany/adatbánya
Az adatbázisépítés a 70-es évek amerikai belpolitikájának egyik nagyon fontos választást befolyásoló eszköze lett. Ha valaki még éppen nem tudná – eláruljuk ezt az óriási titkot (Megjegyzés: irónia) – a magyar belpolitika az 50 évvel ezelőtti USA politikai eszközeinek gyakorlóterepe lett. Retorika, stílus, tematizáltság, a fekete és fehér logikai gondolkodás, az igazság relativizálása, közös értékek kisajátítása, fanatizmus, stb. 50 évvel ezelőtt már tudták az USA-ban, hogy valakinek igaza van, a másiknak meg hatalma. A politika nem is a becsületes emberek terepe, a lakáspiac sem az, sajnos.
Az átlátható lakáspiac és a real-time adatok viszont éppen ahhoz a kevés jószándékú állami feladathoz kellenek, aminek a sikerét nem lehet relativizálni
A lakáspiac egyszerűen nem relativizálható. Ezt tudják az USA-ban is. Sokkal többet is tud az amerikai állam a saját lakáspiacáról. Milyen érdekes, hogy a lakásárak az amerikai infláció szerves része. Nálunk meg már azt sem hisszük el, amit inflációnak neveznek, akkora a bizalmatlanság a számításával szembe. A lakáspiac helyes értelmezése, a folyamatainak a helyes értékelése kulcskérdés lehet egy ország irányításában.
Meghallgathattuk az elmúlt években, hogy amit az állam a lakáspiacon tesz vagy amit a lakáspiacról gondol, az ideális, az csak tökéletes lehet. Az állam a lakáspiac megmentő angyalkája lett a sajtó szerint, pontosabban a sajtónak nyilatkozó lojális cégek szerint. A megmentő angyalka nem kritizálható, mert a jószándék vezérli. Mi sem az angyalkát kritizáljuk most, hanem az informátorait, akire az állam alapozza a döntéseit, akiken keresztül értékeli az elért eredményeket. A lojalitás az angyalka nagy ellensége, az átlátható lakáspiac meg a nagy barátja lehetne. A lojalitás túl van értékelve – ha valakinek esetleg még nem lenne világos, hogy a lakáspiac miért annyira más, ha véletlenül nem a médiából tájékozódik.
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
