A lakások fenntartási költségei még mindig nem elég hangsúlyosak a vevők döntésiben, pedig fájdalmas sebek (túro) lehetnek ezek a tárasházak hátán. Ennek legfőbb oka, hogy az eladók sem helyeznek rá túl nagy hangsúlyt. A legtöbb lakáshirdetésben ha van is szó rezsiről, azoknak nem túl sok közük van a valósághoz. Alulbecsültek, még hozzá szándékosan. Az külön bosszantó még mindig, hogy társasházaknál a közös költséget elbagatelizálják és nem is tekintik a rezsi részének. Pedig egy társasházi lakásnál a közös költség az a fix költség, ami minden rezsiszámítás alapja. A közös költségek nagyon változatosak Budapesten. Ahány társasház, annyi féle módon számolják. Ezért vásárlóként egyáltalán nem mindegy, hogy az adott társasház milyen közös költséget jelent. Alapvetőleg három féle típusa van.
1.Csak közös költség, ami a társasház működés és alapvető karbantartási díjait tartalmazza.
Jellemzően kis lakásszámú társasházaknál, ahol csak az alapvető működéshez (társasházi világítás, szemétszállítás, közös vízhasználat kerthez) szednek havi fix költséget a tulajdonostársaktól. Néha nem is annyira fix. Előfordulhat, hogy kis lakásszámú házaknál havonta újra számolják a költségeket és szétosztják lakásonként.
2.Közös költség+felújítási alap, ami a társasház működésén felül már a komolyabb felújítási munkák költségeire képez megtakarítást (pl. új lift, tető javítás, lépcsőház teljes felújítása, önerő egy homlokzat felújításra, stb.).
Ez egy igen gyakori kombináció, mert a társasházak legnagyobb problémája az elavulás és az ezzel járó korszerűsítés költségei. Ezzel hamarosan részletesen foglalkozunk.
3. Közös költség+felújítási alap+víz/fűtés/melegvíz szolgálatások
Előfordulnak olyan új és régi társasházak, ahol a közös költségben van „valami”. A klasszikus kérdés egy magasabb közös költségnél, hogy „Mit tartalmaz?”. Ahol nincs vízóra, ott pl. a korlátlan hidegvíz fogyasztás van benne. De ugyan úgy lehet benne házközponti fűtés esetén havi fix fűtésdíj is. A fűtésdíj lehet két tételben szedve nyári és téli fűtésdíjként, de a lényegen nem változat. Akkor is fizetni kell, ha nem használja senki sem a lakást, így válik pont olyan költséggé, mint maga a közös költség.
Lakásonként kell fizetni és nem fogyasztás alapon, hanem csak azért, mert tulajdonosai vagyunk a lakásnak.
Próbálkoznak mérőket tenni ilyenkor a radiátorokra, amit utána éves alapon elszámolnak. Ez a lényegen megint nem változtat, mert ettől még fűtésátalányt kell fizetni havonta, csak a végén lehet nem járunk annyira rosszul, mint ha nem lenne mérve. De még mindig vannak korlátlan melegvíz szolgáltatással is házak, amik nem távhősök, pl. Budapest V. kerületében. Az ilyen házakban a melegvíznek bizony „ára van”, mert nem a fogyasztást fizetjük meg, hanem a rendelkezésre állást. Vagyis azt, hogy 24 órában van melegvíz.
Minél több szolgáltatás van a közös költségben az annak megfelelően emelkedik is. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden relatíve magas közös költségben van szolgáltatás. De még azt sem, hogy az egyformának tűnő tárasházakban a közös költségek is hasonlóak lennének. A közös költség Budapesten egy igazi aknamező.
A helyzet ne legyen olyan egyszerű, akár egy társasházon belül is akadhatnak különböző közös költségek. Ha egy házban van központi fűtés és melegvíz, amiről néhány lakás már levált időközben ,akkor a levált lakásoknak más közös költsége lesz. De ugyan úgy eltérés van egy társasházon belül a vízórás és a vízóra nélküli lakások közös költsége között is.
Tehát még házon belül sem biztos, hogy homogén a közös költség négyzetméter alapon, amire vásárlóként nem árt odafigyelni és rákérdezni.
Igazán lutri az új társasházakban van. Itt a beruházók előszeretettel alacsonyabb közös költséget kommunikálnak a marketing anyagiakban, mint amivel később a tulajdonosok szembesülnek.
Vagyis nincs rá garancia, hogy egy nemlétező házban annyi lesz a közös költség, mint amikor az adásvételi szerződést aláírtuk. 20-30 %-kal magasabb díjak elég gyakoriak, amit nem lehet megreklamálni, csak lenyelni.
A társasház-közös képviselet-közös költség háromszög Budapesten nagyon nagyon sok konfliktus forrása. Most mi az egyik legkevésbé ismertet emelnénk ki. Ez pedig a társasházak felújítási alapja, ami része kellene, hogy legyen minden társasház közös költségének, de sajnos nem része. Sok új társasház is úgy alakul, hogy az első 5 évben nem gyűjtenek felújítási alapra, mondván minek, új a ház, minden garanciális. Csak amikor a garanciális munkákat nem végzi el senki, mert a garanciát vállaló cégek már rég fel lettek számolva, akkor majd mehet a fejkaparás. Szóval az új társasházak és közös költségük is tele van sok kérdőjellel. Viszont a régebben épült és főleg a nagyon régi belvárosi házak elképesztő történeteket tudnak produkálni. Vevőként utólag szembesülni egy nem várt kiadással – csak azért mert előtte évtizedekig elhanyagolták a házat – az minden lakásvásárló rémálma tud lenni.
Az elhalasztott felújítások költségét az aktuális tulajdonosok fizetik meg.
Az én házam az én váram egy társasházban teljesen más értelmet nyer, mint egy önálló kertes házban. Egy társasházban lehet nagyon szép a lakásunk, azt érezzük magunkénak, de a társasházra minden forintot sajnálunk:
1. Főleg akkor, amikor igazságtalannak érezzük a hirtelen megemelt felújítási alapot, ami lehet az alap közös költség 50-100 %-a is. Ez pedig gyakorlatilag a közös költség megduplázását is jelentheti.
2. De előfordulhat olyan helyzet is, amikor nagyösszegű befizetést kérnek – több havi közös költséget – felújítási munkákhoz.
Egyik sem lenne kellemes érzés, ha egyik nap boldog lakásvásárlóként ezzel szembesülnénk, hogy a saját tulajdonú lakás nem csak öröm, hanem bosszúság is lehet egy társasházban.
A bérlakás-privatizáció paradoxona
Ez sok évtizedes múltra tekint vissza. A bérlakás-privatizáció paradoxonaként emlegetik. Olcsón lehetett saját lakáshoz jutni Budapesten is a 90-es években, aminek ma ez az ára. A saját tulajdon öröm, a fenntartási költségek viselése már nem.
Az állam nem csak a lakásokat adta oda „ajándékba”, hanem az elhalasztott felújítások költségét is a lakástulajdonosokra terhelte. Ők pedig ha tudják más vállára teszik át a terhet. Ha azok éppen mi vagyunk, akkor borzasztóan dühösnek érezhetjük magunkat.
Nagyon sok régi ház tele van problémákkal Budapesten. Pont azokon a területeken, ami az elmúlt években olyan sokat drágult, de egyébként is mindig a figyelem középpontjában van. A lakásárak nem mutatják meg a belvárosi társasházi problémákat. Vevőként nekünk kell, saját magunknak, eldönteni, hogy az adott társasház a jövőben is megfelel-e majd az elvárásainknak.
Nem csak lakást vásárlunk, hanem tulajdonosok is leszünk egy társasházban.
Hiába leszünk friss tulajdonostárs, a társasház költségei és problémái az adásvételi szerződés aláírásától kezdve visszamenőlegesen is a mi pénztárcánknak fájhat. A megfelelő lakás kiválasztása mellett a megfelelő társasház kiválasztása ezért legalább ilyen fontos. Mindazok a vásárlók, akik csak és kizárólag a lakásra fókuszálnak, könnyen csalódhatnak. Egy jó és szép lakás, lehet egy rémálom társasházban, ami továbbra sem egyszerűen az esztétikai problémákat jelentik, hanem az egyre halmozódó felújítási költségeket. Az „átlagos állapotú” társasházak nem átlagos problémákat rejthetnek.
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
