Az egész életünk az akarat- és érdekérvényesítésről szól. Ez egy velünk született képesség, a sikeres emberek olyan tulajdonsága, amit sokan tanulhatónak állítanak be. Miközben pont az különböztet meg minket igazán egymástól, hogy éppen ki jobban ki kevésbé tudja érvényesíteni a saját (önző) akaratát és az érdekeit az élete során.
Ki ne hallotta volna már azt, hogy valaki például született kereskedő vagy született diplomata, vagy egyszerűen csak egy olyan ember, akinek adnak a szavára, akire jobban odafigyelnek, aki sokkal jobban ,egyszerűbben és gyorsabban tud rávenni egy másik embert, hogy azt csinálja, amit ő akar. Karizmatikus, irányító, vezető személyiségek általában mind nincsenek híján az akarat- és érdekérvényesítési képességnek. Mint mindennel, ezzel is lehet jóhiszeműen élni és rosszindulatúan visszaélni.
Az ingatlanértékesítés, mint a kereskedelem és a diplomácia egyik öszvér gyereke
Vonzó pálya minden akaratát és az érdekeit jól és hatékonyan érvényesíteni tudó embernek. A piaci árusokat sem mondja senki feleslegesnek, nem kiabálnak rájuk kígyót és békát azért, mert a saját hasznukkal drágábban adják az árujukat, ha nem közvetlenül a termelőtől vásárolunk. A boltokban, plázákban és máshol sem kiabáljuk teli torokból, hogy minden kereskedő csak arra jó, hogy megdrágítson minden terméket és lehúzzon minket a jutalékkal. A kereskedőt valahogy elfogadjuk olyannak és úgy, amilyen és ahogyan értékesíteni próbál. Pedig kár lenne tagadni, hogy mi folyik akár egy átlagos piacon. Kiteszik előre a szép árut, ami miatt megállunk vásárolni, majd egy másikból fog adni, ha kérünk. Piacon nem válogathatunk sokszor a zöldség és gyümölcs között úgy, mint a boltokban, mert ránk fognak szólni, hogy azt nem lehet. A piaci árusokkal így élünk együtt, hogy hazamegyünk és látjuk, hogy csak került nem szép és nem jó áru is a többi közé, hogy ránk sózzák a szemetet is, hogy néha trükköznek a méréssel is, stb.
Az ingatlanosokat meg annyira fölöslegesnek érezzük mindeközben
Miközben ők sem csinálnak mást, mint a piacon a piacosok. Mások áruját árulják, amin keresnek. A piacon is verseny van abban, hogy ki tudja jól és jó áron eladnia amije van. Ehhez trükköznek és különböző trükköket alkalmaznak, mint egyébként mindenhol máshol a kereskedelemben. A kereskedelem mindig és mindenkor arról szól, hogy vannak emberek, akik másokat rá tudnak venni valamire, amiért végül pénzt fizetnek. A szabad akarat nagyon relatív, mert szinte mindig van mögötte, vagy inkább felette, egy komoly hatás, egy nagyon is fontos befolyásoló tényező. Nem mi döntünk, vannak helyettünk mások, akik a fejünk felett döntenek, mi meg valamiért elfogadjuk ezt és elhisszük, vagy legalábbis ők elhitetik velünk, hogy a döntést végülis mi hoztuk meg.
Az ingatlanértékesítés azon túl, hogy lassan, nagyon lassan tud csak gyökeret ereszteni a magyar lakáspiacon, a nemzetközi lakáspiaci megoldások rendre csődöt mondanak. A magyar modell – ha lehet így elnevezni – attól igazán egyedi, hogy itt nem a bizalomra épül az ingatlanértékesítés, hanem a bizalmatlanságra. Minden üzlet, minden kapcsolat valamilyen szintű alapja a bizalom, addig a magyar ingatlanközvetítésben az a csodálatos, hogy az tud benne sikeres lenni, aki a bizalmatlansághoz alkalmazkodik, erre építi fel a stratégiáját, így viszonyul a piaci szereplőkhöz, a szolgáltatását ennek megfelelően alakítja ki.
Mit is jelent ez pontosan?
Általános jelenség az, hogy az ingatlanok tulajdonosai valamilyen kényszerből fordulnak ingatlanoshoz. Teljesen mindegy milyen kényszerből, a lényegen nem változtat. Nagyon ritka az, hogy egy ingatlanossal beszél csak az eladó vagy kiadó ingatlan tulajdonosa. A bizalmatlanság miatt úgy gondolja és azt látja helyesnek, ha minél több ingatlanossal felveszi a kapcsolatot. Ezt az ingatlanok tulajdonosai valamilyen versenyhelyzetnek fogják fel. Emiatt van az, hogy aki nem keres ingatlanost, azt megkeresik ők maguk. Tudja minden egyes hideghívó, azonnal házhoz menő és becsengető, hogy nem ő az egyetlen a sorban. Nem is az a fontos számára, hogy kizárólagosan vele szerződjön. A kizárólagos szerződés, az egyszemélyes ingatlanos kapcsolat már a bizalomra épül, arra elég kevés ingatlanos építhet fel csak sikert.
A bizalmatlanság a magyar lakáspiac sajátossága
Emiatt az ingatlanos csak esélyt akar kapni, hogy az ingatlant legalább hirdesse akár bérlőnek akár vásárlónak. A bizalmatlan tulajdonosok meg nem is olyan ritkán nem bizalomból, hanem pont bizalmatlanságból adnak lehetőséget egynél több ingatlanos értékesítőnek, hogy a lakásával foglalkozzanak. A sikeres ingatlanosok akarat- és érdekérvényesítő képessége azon is meglátszik, hogy hány tulajdonost tudnak beszervezni annak ellenére, hogy a tulajdonosok az első pillanattól kezdve nem túl szívesen látott partnerként kezelik őket. Ez nem is a barátságról szól, ez kereskedelem és diplomácia, tehát pénz és hatalom. Pénzt jelent az ingatlanos a tulajdonosnak is, hiszen a vevő vagy a bérlő a pénz, amit az ingatlanértékesítő hozni tud. Pénzért dolgozik az ingatlanos is, neki pedig minden beszervezett lakástulajdonos jelenti a potenciális bevételt.
Hatalom a tulajdonos felett…
…ha képes rá az ingatlanértékesítő, vagy egy látszat hatalom az ingatlanos felett, amiért a tulajdonos azt gondolja, hogy egyik ingatlanos lecserélhető egy másikra. A tulajdonosok többsége mind azt gondolja, hogy ő döntött úgy, hogy ingatlanossal dolgozik együtt, ő irányít és minden csak úgy történhet, amit ő akar. A valóságban meg jóval kevesebb a született akarat- és érdekérvényesítő lakástulajdonos, mint ilyen képességekkel megáldott ingatlanos. A bizalmatlanságtól teljesen átitatott magyar lakáspiacon a sikeres értékesítő a hatalma alá keríti a tulajdonost és behálózza vele. Jól tudja például, hogy teljesen máshogyan reagál egy eladó vagy egy bérbeadó egy konkrét vevőre és bérlőre, mint az elméleti árakra.
Az ingatlanértékesítő dolga a pénzcsinálás…
…miközben a folyamatot szigorúan kézben tartja, anélkül, hogy ez izzadságszagú vagy erőltetett lenne. Csak lazán és könnyedén, pont úgy, mint a kis- és nagykereskedelem izgalmas világában. Cash is king, vagyis a készpénz a király. A lakáshirdetéseknél nem ritkák a nüansznyi és a nagyobb különbségek sem egy adott eladó és kiadó ingatlannál sem. Ismeri mindenki az árazás trükkjét a kereskedelemben. Eladó és kiadó lakásoknál sem mindegy az ár, főleg akkor, amikor egy lakást több értékesítő is hirdet.
A bizalmatlan magyar lakáspiacon egy értékesítő arra készül fel, hogy nem ő az egyedüli hirdető. Az ingatlanértékesítés része egy nagyon régi és klasszikus piaci folyamat, az áralku. A modern európai piacokon már nem jellemző, ahogy a boltokban sem lehet nagyon alkudozni. A lakáspiacon viszont szinte kötelező. Emiatt a bizalmatlan lakáspiacon az az értékesítési stratégia működik, ahol az ár alkura felhívás. A tulajdonosok már nem ennyire nyitottak erre a kérdésre, sőt igen határozott kijelentéseket tudnak tenni, hogy ők mennyiért hajlandóak csak eladni vagy kiadni az ingatlanjukat. A ravasz ingatlanértékesítőnek meg az akarata és az érdeke csak akkor érvényesül, ha a vevőt vagy a bérlőt rajta keresztül találja meg a tulajdonos. Ahhoz meg csábító ár kell, esetleg egy szó, hogy „irányár” vagy csak egy félmondat, hogy az ár csak afféle útmutató, az ingatlan tulajdonosa minden ajánlatot meghallgat.
Ha egynél több ingatlanértékesítővel dolgozik együtt egy ingatlan tulajdonosa annál valószínűbb az, hogy jelentős árkülönbség lehet az elvárt és a tényleges/végső értékesítési ár között. A bizalmatlan magyar lakáspiac egyik legellentmondásosabb jelensége ez. Nincs benne semmi elítélendő, nem kritika ez, sőt. Inkább figyelemreméltó az, hogy a tűzzel vassal űzött ingatlanértékesítők nem ellenségei az ingatlan tulajdonosának, ők csak alkamazkodnak a bizalmatlanság igen zord viszonyaihoz.
Az ingatlanok tulajdonosai inkább önmaguk ellenségei lehetnek
Minél inkább bizalmatlanok annál inkább. Minél több értékesítővel veszik fel a kapcsolatot annál biztosabb lehet, hogy a lakás ára vagy éppen bérleti díja csökkenhet. De ezt az ingatlanok tulajdonosai nem így élik meg és ettől szép ez a történet és ezért is működik. A lakáshirdetési piac kicsi, egy online jelentkező vevő is lehet érdek- és akaratérvényesítő ember. Ha azt látja, hogy egy lakás milliókkal olcsóbban megvehető, mert komoly alku van kilátásban, akkor belemegy a játékba. A kizárólagosan, egyedül, egy ingatlanossal hirdetett lakásoknál a vevő vagy bérlőjelölt egy hirdetés alapján érdeklődik. Ha már kettő hirdetés van, arra fog jelentkezni, aminél azt érzi, hogy az ár jobban mozdítható. Így járhat sikerrel az az értékesítő, aki az online hirdetések szűk piacán is tudja érvényesíteni az akaratát és az érdekét a többi értékesítővel szemben.
Ne felejtsük el…
…hogy az értékesítési jutalékok például eladásnál néhány tízezer forint különbséget jelenthetnek minden egy millió forinttal történő árcsökkentés esetén. Az ingatlanértékesítőnek néhány tízes, a tulajdonosnak pontosan egy millió mínusz. De a konkrét ajánlat, a cash is king, a hatalmába keríti az eladót és egyre nehezebben tud ellenállni, míg végül beadja a derekát. Ezzel a kis történettel, arra az ellentmondásos helyzetre szeretnénk felhívni a lakáspiaci szereplők figyelmét, hogy a bizalmatlanság nem árnövelő, hanem inkább árcsökkentő hatású. Az ingatlanközvetítés népszerűsége és megbecsülése nem is növekszik a lakástulajdonosok szemében.
A vevők is szeretik közvetlenül megkeresni a lakások tulajdonosait…
…kedvelik a magánhirdetéseket, mert az ingatlanértékesítő jutaléka már megspórolható. Közben ezeknél a típusú hirdetéseknél az áralku lehetősége jóval korlátozottabb, vagy jó ideig egyáltalán nem is lehetséges. Hasonló a helyzet a kizárólagos hirdetésekkel is, ahol az ingatlanértékesítőnek sokszor az érdeke és akarata is az, hogy a lehető legmagasabb áron értékesítse az eladó vagy kiadó lakást. A bizalom ára az, hogy mind az értékesítőnek mind pedig a lakás tulajdonosának az akarata és érdeke egy és ugyanaz = magasabb áron történő értékesítés. Az elmúlt években, amikor a lakáspiac lábra állt, nem véletlenül nyert új értelmet a magánhirdetés, csökkent az ingatlanközvetítők szerepe, de közben a kizárólagos értékesítés mellékszerephez jutott a szereposztó díványon.
A klasszikus bizalmatlanságon alapuló magyar ingatlanközvetítés modell árcsökkentő hatású, így a saját hirdetés vagy az egy értékesítővel való hirdetés jelenthet az eladónak vagy a bérbeadónak jobb piaci árat. A sok értékesítős lakásoknál jellemzőbb a hibás árazás, ahol csak a türelmes és kitartó ingatlanos értékesítő tudja csak érvényesíteni az akaratát és vevőt vagy bérlőt prezentálni folyamatosan, akik árajánlatokkal bombázhatják a lakás tulajdonosát.
Minél többen hirdetnek egy lakást…
…jellemzően annál magasabbról indulhat az (irány)ár, mert a bizalmatlanság ára elsősorban az, hogy az ingatlan árát az eladó vagy a bérbeadó határozza meg saját érdeke és akarta alapján, elrugaszkodva akár teljesen a piaci realitástól. A bizalmatlan magyar lakáspiacon ez a kihívás, ettől más, ettől zavarosabb, trükkösebb, fárasztóbb is minden szereplőnek. A piaci lakásárak és a bérleti díjak is ezért nagyon nehezen értelmezhetőek, főleg nemzetközi összehasonlításban, ahogy az amerikai és nyugat-európai ingatlanközvetítési módszerek sem.
Érdekellentétek helyett az ingatlanközvetítők ilyen esetben nem is olyan ritkán össze kell, hogy játszanak. Megjelenik az együttműködés annak érdekében, hogy mindenképpen ingatlanközvetítő útján adja el vagy adja ki a lakását a tulajdonos. Utána a jutalékon megosztozkodnak, mert a kevesebb még mindig több a semminél.
A bizalmatlanság viszont nem tesz jót az ingatlanpiaci versenynek
Az ingatlanközvetítők különböző kapcsolati hálókat kiépítve inkább együttműködnek, mint sem versenyeznének egymással. Több ingatlanközvetítővel hirdetett lakásnál éppen ezért kényszerű együttműködések is lehetnek. Rá van kényszerülve az egyik ingatlanos a másikra, ha felhívja, hogy vevője vagy bérlője van. Ha ő nemet mond, mehet a másikhoz, harmadikhoz és így tovább, amíg az egyik nem mondja azt, hogy jó, hozd a vevőt vagy a bérlőt, együttműködhetünk. Az ingatlan tulajdonosa nem feltétlenül tudja ezt és nem is feltétlenül kötik az orrára, hogy a vevő vagy a bérlő hány ingatlanoson keresztül érkezik hozzá és nem is biztos, hogy a vevőt vagy a bérlőt az hozta, akit ő megbízott. A nevető harmadik fél úgy tudja érvényesíteni az érdekét és akaratát, hogy a tulajdonossal közvetlenül és közvetve sincs kapcsolatban, csak az általa megbízott másik ingatlanos értékesítővel. Aki egy ingatlanértékesítővel együtt dolgozik, az gyakorlatilag az összessel kapcsolatban van, csak nem tud róla.
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
