Azt már nagyjából mindenki tudja, hogy az energetikai tanúsítvánnyal kitörölhetjük a fenekünket, másra nem nagyon jó, vagy talán még arra sem. Nem mondjuk, hogy megdöbbentő ez, csak egy újabb példa a felesleges bürokráciára. Azt a célt szolgálja, hogy papíron minden rendben legyen.
Nyakkendős és öltönyös úriemberek kitalálták, akiknek az ökológiai lábnyoma valószínűleg a legnagyobbak közé tartozik, hogy akkor a környezetvédelem szent és sérthetetlen nevében valamit tesznek. Kitalálták ezt a kötelező iratot ingatlanokra, ami egy újabb darab papír az adásvételi dokumentumok között.
Nem kell fizikusnak lenni hozzá, hogy lássuk mi történik körülöttünk. Épülnek a gyárak, üzemek, raktárak, irodák, kis- és nagykereskedelmi épületek (plázák, hipermarketek, boltok, stb.) amiket mind hűteni is kell, nem csak fűteni. Na és ott vannak a drága új társasházak és családi házak is, amiket szintén mind hűteni kell. Általában egy új épületet korszerűnek és energiahatékonyság szempontjából jóval előnyösebbnek állítanak be. Néha ez még igaz is lehet. Például az új és újszerű társasházak télen kevésbé hűlnek le, de nyáron pont olyan melegek, mint a régebbi társaik.
Az energetika tanúsítványt elsősorban az alacsonyabb fűtésszámla miatt lobogtatják sokan. Ez alapvetőleg még igaznak is elfogadható. Bár elnézve az energetikai tanúsítvány 2016. január 1-től érvényes besorolását, azért a legtöbb esetben igen csak túlzónak érzheti az ember a CC-nél jobbnak minősített lakóingatlanokat. BB már közel nulla energiaigényekre vonatkozó követelményeknek megfelelő besorolást jelent, de megnéznénk azoknak a társasházaknak és családi házaknak a számát, aminek a fűtése és a hűtése nulla forint körül alakulna egész évben.
A pénz beszél, tartja a magyar nyelv. Mi meg áramfogyasztási csúcsokat döntögetünk évről évre. Áramimportra szorulunk, még hozzá nem is kevésre. Áramzabálók vagyunk.
Egy átlagos családban kb. a gáz 45%, villany 35%, víz 20% az aránya az éves rezsiben. Most a többi havi rezsiről nem beszélünk az egyszerűség kedvéért. Aztán mindenki a gázszámla miatt szokott leginkább aggódni. Ő a mumus, rajta akarunk spórolni, miközben villanyból nem egyre kevesebbet, hanem inkább egyre többet fogyasztunk.
Ez így van az új épületekben is. Akadnak mindenféle napból valamilyen szinten energiát nyerő látványmegoldások is például új társasházaknál, vagy társasházkorszerűsítéseknél, de a benne lakók áramfogyasztását ez összeségében vajmi keveset befolyásolja.
Eközben még mindig ott tartunk, hogy az új épületek bőszen kapják a legmagasabb besorolásokat, az új társasházak beruházói is reklámozzák, hogy minden lakás megfelel a legmagasabb besorolási követelményeknek, aztán csak van ott fűtés- és hűtésszámla is. Ha nincs központi klíma rendszer, akkor egyénileg az az első feladat ma minden új lakás tulajdonosának, hogy már építi is be a split klímát szobánként.
Nesze neked CC feletti energetikai tanúsítvány. Egy mondatban össze is foglalhatnánk, hogy Magyarországon az ingatlanok hűtése és fűtése költségekkel jár energetikai tanúsítványoktól függetlenül is. Akármilyen modern és hiper szuper az épület, az épületgépészet amivel reklámozzák, a valóságban havi nem nullás számlákat jelent ez a benne élőknek.
Egyszer majd lehet, hogy eljön az az idő, amikor tényleg épülnek nulla forintos fűtés és hűtés költségű lakóingatlanok például Magyarországon. A közel jövőben erre nem sok esélyt látunk, de még a belátható távoliban sem. Minden fűtés és hűtés rendszernek vannak legalább üzemeltetési és fenntartási költségei, karbantartási és javítási költségekről nem is beszélve akár egy kertes családi házról beszélünk, akár komplexebb társasházról, az üzleti ingatlanokról (iroda és logisztika, illetve kereskedelem) sem elfeledkezve.
Az energiahatékonyság így igen relatív még ma is, amit az energetikai tanúsítvány nem tud kezelni, csak inkább elfedi a valódi problémát. Mondjuk egy társasháznál úgy, hogy a társasház üzemeltetési költségeibe rejtik a gépészet, így a fűtés és hűtés rendszerek költségeit, amit közös költségnek neveznek el. Vagy azt mondják, hogy nincs gázszámla. Hurrá, de van helyette mindenféle más számla, például megnövekedett vagy növekvő áram költség.
A gázfóbia meg a gázfüggőségtől valami félelem és a mindenféle gázkörüli mizéria zavarba ejtően a villanyfogyasztást növeli, a villanyfüggőség felé visz minket. A modern életünkben nagyobb zavart okozhat az áramszünet, mint a gázhiány, foglalhatnánk ismét össze az energetikai tanúsítvány felszínes megoldáskeresését. Télen és nyáron is sok áramot használunk és csak egyre többet fogunk. A villanyszámla miatt mikor fogunk úgy aggódni, mint a gázszámla miatt? Mikor látunk olyan új társasházakat tömegesen épülni, ahol nulla forint a villanyszámla? Gáz nélkül simán lehet már élni ma is Magyarországon, mindenféle különösebb gond nélkül. Egyáltalán nem függünk a gáztól már annyira, mint amennyire hisszük. Villany nélküli viszont se ma se holnap nem lehet élhető modern értelemben egy ingatlan sem.
Kép: Instagram.com
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
