Az elmúlt évek ismétlődő lakáspiaci híre, hogy az építési engedélyek rekordokat döntenek. Na 2018-ban már biztosan nem beszélhetünk semmi ilyesmiről. Az adatok késleltetve érkeznek, nem minden részlet világos még teljesen. A KSH két adattáblája elcsúszva frissül. Így a 2018. első félévében igényelt építési engedélyekről annyit tudunk biztosan amennyit az első grafikonon mutatunk. Ez a mai nappali frissült és véglegesnek tekinthető.
További finom részletek még a július 30-i állapotokat mutatják, ami külön azért érdekes, mert jól szét lehet választani a budapesti és a Budapesten kívüli új építési engedélyek körüli témát. Ami már most látható, hogy 2018-ban több társasházra építési engedélyt nem fognak kérni, mint tették azt 2017-ben. A családi házak építési engedélyei még országosan és Budapesten is nőnek. A társasházakra 2016-ban tetőztek az igénylések Budapesten kívül, ameddig Budapesten tavaly érte el a csúcsot. Innen már nincs tovább.
Az egy külön zavaró tényező, hogy a KSH az egylakásos (=családi házak) és a három vagy annál többlakásos (=társasházak) számát hangsúlyozza az egyik adattáblájában, amire lehet következtetni, hogy a kétlakásos (=ikerházak) épületek adati hol ide hol oda értendők. Most mi a ma frissül adattábla adati szerint a társasházak adataiban szerepeltetjük az ikerházakat, mert itt nincsenek egyáltalán szétválasztva. A másik, még a 2018. július 30-án frissül adattáblából lehet következtetéseket levonni. Így nagyon jól látszik, hogy 2016 óta nem csak a budapesti lakáspiac és az országos lakáspiac vált szét. A magyar lakáspiac nem vízfejű.
Tudja ma már mindenki, hogy 2018-ban két úton jár az ingatlanpiac Magyarországon. Van egy nagyon pezsgő országos piac, ahol 2014 óta forgalomnövekedés van, egyre több lakást adnak el. Addig Budapesten meg csak az árak nőnek, de egyre kevesebb lakás cserél gazdát. A lakásépítésekben is alulmaradt Budapest. 2017-ben egész Magyarországon több lakást építettek, mint 2016-ben, kivéve Budapesten. Családi házat szerencsésre Budapesten is többet építettek és úgy néz ki, hogy még idén is többet fognak. Talán idén Budapest felállhat a szégyenpadról és több társasházi lakás is fog épülni. Erre minden esély megvan. De addigis nézzük meg közelebbről, hogy mennyire más a budapesti új társasházak építési engedélyekből kiolvasható tárasház. Budapesten az építési engedélyek számával együtt egyre nagyobb és egyre több lakásos társasházra kérnek építési engedélyt. Addig nem Budapesten gyakorlatilag nincs különösen hatással ez, kb. egyforma, kb. 10 lakásos társasházakat terveznek építeni átlagban. Budapesten meg háromszor annyi, inkább 30 lakásos tárasházakig is felkúszott ez a szám, azzal együtt, hogy egyre többen terveztek belépni erre a piacra. Az országos adatok Budapesttel és Budapest nélkül is külön ábrázolva vannak.
Budapest torzítja az országos adatokat, amit nem helyes figyelembe venni. Kijelenthető, hogy a Budapesten kívüli társasházépítési „láz” nem káros, nem kezd el zsúfoltabb társasházakat építeni. Budapesten sokkal kisebb társasházak épülnek, amikor „nem divat” és nem akar „fű és fa” társasházzal üzletelni. A zsúfoltság, a lakások és a társasházak mérete, élhetősége állandóan kritikus pontja az új tárasházaknak. De nem egyformán és nem teljesen ugyanúgy Budapesten és azon kívül. A harmadik negyedéveben a lakáspiac olyan impulzusokat kapott, amiért a lakásépítési láz csökken, normalizálódik.
Ez jótékony hatással is lehet a végül megépítésre kerülő társasházakra:
Budapesten mindenképp igaz az, hogy minél nyugodtabb a piac, annál kisebb tárasházakat építenek.
Lakás és lakás között többek között az is alapvető különbség, hogy mekkora/hány lakásos tásasházban van. A kisebb társasházak nem egyenlőek a jobb minőséggel, vagy mindjárt a nagyobb lakásokkal. Olcsóbb lakásokról meg szintén nem beszélhetünk. Viszont a mennyiséggel nem helyettesíthető a minőség a lakáspiacon sem. Egyszerűen ez egy újabb jó példa arra, miért érdemes külön kezelni Budapestet és az azon kívüli lakáspiaci folyamatokat, nem pedig összemosni a kettőt, amiből téves képet alkothatunk. Arról nem is beszélve, hogy az építési engedélyek száma az új építésű családi és ikerházak miatt jelentős. Erről szintén nem közkedvelt beszélni, inkább ügyesen csak és kizárólag társasházi lakásoknak kívánják ezeket a számokat is beállítani a médiában, pont úgy és pont azért, mint az új építésű családi házak és társasházi házak esetében.
Meglepetések helyett legyünk inkább precízek és pontosak, amikor döntést hozunk vagy értékelünk, mert látható, hogy hiába kicsi ország vagyunk, az ingatlanpiac, a folyamatai egyáltalán nem homogének. A családi házak nálunk például évek óta 150 m2-t jelentenek országosan, de Budapesten ez inkább 180-200 m2. Budapesten, aki családi házat épít magának, az nagyobbat épít, mint aki Budapesten kívül építkezik. Ezek is olyan számok, amivel akár tervezőként, kivitelezőként akár építőként/építtetőként számolhatunk.
Jó ha ismerjük a piacot, a sajátosságait, ahol dolgozunk. De nem csak a saját, erősen korlátozott tapasztalataink, sztereotípiák alapján, hanem néha vesszük a fáradságot is és képezzük magunkat, újra és újra megtanuljuk a „tanagyagot”, frissítjük az ismereteinket, tájékozódunk. Bátran ajánljuk mindenki figyelmébe a KSH nyilvános adatait. Néha sokkal többet tudhatunk meg belőlük, mint az ismert híroldalakat böngészve. Házi feladat nem csak az iskolában van, hanem a hivatásunkban is. A lakóingatlanpiac a házi feladat része azoknak, akiket közvetve vagy közvetlenül érint, mert „iskolában” nem tanulhatjuk meg.
Kép: Instagram
Forrás: KSH
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
