Közhely, amikor azon bosszankodunk, hogy az agyonadóztatott jövedelmünkből vásárolt lakás után is adót fizetünk (illeték) és még ha ki is adjuk tovább adóztatnak minket.
Ezt a feszültséget enyhítendő már évek óta hangoztatjuk, hogy minél inkább tisztában vagyunk az adózási környezettel, annál kevésbé érezzük olyan súlyos tehernek, hogy inkább nagyot kockáztassunk és elkerüljük.
De mindezek mellett az ingatlanadó, már csak hab a tortán, amivel tovább lehet borzolni a kedélyeket. Ez egy helyi adó, az önkormányzatok által kiszabott adó általában építményadó álnéven fut. Az ingatlanadó imidzse nem olyan jó fényt vetne erre a teherre, miközben teljesen mindegy hogyan hívják, ha egyszer így is úgy is ki kell fizetnünk. Budapesten elsőként a 12. kerület 1997-ben vezette be.
Építményadó garázsra és tárolóra is
Település válogatja, hogy ki és hogyan számolja, de általában négyzetméter alapú. Budapesten pedig akár két különböző mértékű is lehet kerülettől függően. Fizethetjük csak azért, mert miénk az ingatlan és fizethetünk egy magasabbat, mert hasznosítjuk (bérbeadjuk vagy egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtunk). Előfordulhat olyan is, hogy a lakás méretétől függően sávos adóval fogunk találkozni, tehát minél nagyobb annál magasabb adót számolva. Ha teremgarázshellyel rendelkezünk, arra is külön építményadót fognak számolni négyzetméter alapon, illetve a tárolók után is. Ezeket mind külön építményadó bevallásban kell bevallanunk. Az építményadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, és szeptember 15-ig késedelmi pótlék mentesen lehet megfizetni. A szabályozása teljes mértékben az adott önkormányzattól függ, így nem érdemes kiindulni egyikből sem, mert mindenhol vannak különbségek, hogy kik és miért minősülnek tárgyi és alanyi adómentesnek. Újabb adóbevallást az adó alanya csak akkor köteles tenni, ha adófizetési kötelezettségét érintő változás áll be. Az építményadót az önkormányzati adóhatóság az adózó bevallása alapján kivetéssel állapítja meg ezekután teljesen automatikusan.
Önbevallás alapján
Lehetőség szerint minél előbb egyeztessünk az önkormányzatnál erről, mert az építményadó bérbeadott lakásunk esetében elszámolható költség, ezzel csökkentve az adóalapot, ami után az SZJA kötelezettségünket számoljuk. Figyeljünk oda, mert évekre visszamenőleg is kivethetik és az elszámolása így sokkal nehézkesebbé válik, mert adott pénzügyi év adott költségei számolhatók csak el hivatalosan. Így az ingatlan megvásárlását követően, ha tehetjük, akkor 30 napon belül intézzük el az építményadó kérdést. Adott esetben megközelítőleg egy lakás havi bérleti díja, de általánosságban is félhavi bérleti díj adóval kell számolnunk, amiért fontos, hogy ezt költségként el tudjuk számolni.
Jó tanács bérbeadóknak:
A lakásbérleti szerződésben – ha lakáskezelőre bízzuk a lakásunkat akkor az ingatlankezelési szerződésben – érdemes feltüntetni, hogy a bérleti díj az adókat tartalmazza, pl. így:
A Bérleti díj bruttó bérleti díj, ami a jövedelem-, ingatlan- és építményadókat tartalmazza.
Ezzel a témával zárjuk a nem túl közismert adózás részlétkérdéseit. Reméljük, hogy sokaknak tudtunk segíteni, míg mások egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy bevallják a kiadott lakásuk után a jövedelmüket.
Adózási kisokos kezdő és haladó bérbeadóknak:
1. Albérlet adózása – Adóbevallás
2. Adószám igénylése bérbeadáshoz
5. Örökölt és ajándékba kapott lakás bérbeadása
6. Adókedvezmények, amikről tudni kell
7. Építményadó, mint elszámolható költség
8. Adóellenőrzés – Ne féljünk!
9. Adóbevallási tervezet feketén-fehéren
10. Tételes költségelszámolás és adókedvezmények bérbeadóknak
11. Bérbeadóként egyenlőnek lenni 2018-tól
12. Ingatlan bérbeadás vs. számlaadat-szolgáltatás
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
