2017 nyarán Limában (Peru fővárosa) dönt a NOB a 2024-es olimpiai játékok házigazdájáról. A dátum nagyonis közeli, így már a rövid távú hatásai is érezhetőek lehetnek. Budapestre gyakorolt hatása jelenleg vita téma. A biztos eladósodás veszélyei versus a közvetlen és közvetett pozitív hatások állnak szemben egymással. A kérdést most a teljesen felhevült ingatlanpiac szemszögéből érdemes megvizsgálni, mert az infrastrukturális fejlesztések mellett, a dominó elve ingatlanfejlesztéseket is generálhat. Ezek első körben telekspekulációkat jelentenek, mert szükség lenne új területek beépítésére. A poszt-krízis állapotban lévő ingatlanpiac megkapta a zöld lámpát az 5%-os lakóingatlan ÁFA-val. A telekspekulációk már kezdetét is vették. Az eddig eladhatatlannak és hasznosíthatatlannak tűnő telkek akár egyik pillanatról a másikra többszörös áron kerülnek meghirdetve. A tervezett olimpia hatása detto ugyan ilyen. Vannak tervek, látható, hogy a város mely részei lennének közvetlenül érintve, de közvetve szinte az egész város. Szállásokra is szükség, ahol a jelentős embertömeg elfér. De ugyan úgy irodákra is, ahol a megaprojekteket irányítók a munkájukat végzik. Logisztikai épületekre, szállodákra, irodákra és lakásokra is szükség van. Egy olimpiára való felkészülés nagyon látványos és nagyon intenzív munka, főleg ha komolyan is veszik. A jelenlegi állami szerepvállalás a sport területén bár sokakban kiválthat ellenérzést – de legyünk őszinték, egyébként mi nem – de az biztos, hogy jelenlegi politika a sportot, annak közvetlen és közvetett gazdasági és társadalmi hatásait politikai tőkének használja. Egy olimpia megrendezése nem csak propaganda, nem ígéretek halmaza, mert egy esetleges fiaskó akár választást eldöntő is lehet. Nagy hát a tét, hogy aki Magyarországon olimpiát akar rendezni, az legyen is rá képes, különben addig kikezdhetetlen politikai karrierje bánhatja. A jelenlegi kormánypolitika pedig egységes e tekintetben. A 2017-es döntés megelőzi a 2018-as választásokat. Tehát ha Budapest rendezheti az olimpiát 2024-ben, akkor azt a jelenlegi kormány szeretné megrendezni, így politikai stabilitásra van szükség, hogy 2018-ban és 2022-ben is ugyan az a kormány tudhassa magáénak az olimpia katalizátor szerepét, tetszeleghessen az ezzel járó nemzetközi figyelemben.
Elképzelhetetlenül nagy, addig rejtettnek hitt erőforrásokat mozgósíthat ez meg egy gazdaságban, káprázatosan rövid idő alatt. Az új lakásokat építtető beruházók, fejlesztők 2017 nyarán már számtalan telken álló daruk látványával kell, hogy várják majd a házigazdáról való döntést. Ha a daruk állnak már addigra szerte szétszórva a város különböző részein, nagyon sok üzleti és természetesen politikai érdek fog hozzá fűződni, hogy Budapest elnyerje a rendezés jogát. A lakáspiac és vele együtt az egész ingatlanpiac jelenleg az olimpia árnyékában hevül tovább, fűtve a már amúgy is forró hangulatot, gerjesztve az árakat, bevonzva a tőkét és a megkérdőjelezhetetlenül krízis utáni állapotban új korszak elé néz. A budapesti olimpia biztosan drága lesz, ha megrendezhetjük. De pénzt csak pénzből lehet csinálni. Kitörölhetnénk már végre örökre a pénz keresés fogalmát- milyen ironikus, ahogy „nyelvében él a nemzet” – inkább érdemeljük meg…Lássuk, mennyit is érünk valójában!
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
