Amióta a lakáspiac teljesen át van politizálva, a véleményformálók öncenzúrázzák magukat. „Píszí” vagy politikai korrektség nem áll jól a lakáspiacnak. Ezért most a politikai inkorrektség szellemében nem kezdhetjük mással a legfrissebb KSH lakáspiaci jelentés értelmezését, minthogy meg vagyunk döbbenve. A KSH 2007 óta elemzi rendszeresen a magyar lakáspiacot. Olyan még nem fordult elő azóta, hogy ne tudta volna lezárni az előző lakáspiaci évet július 31-ig. Idén megtörtént.
2020. július 31-én a KSH nem rendelkezik minden olyan adásvételi szerződés adatával, amit 2019. január 1. és december 31. között kötöttek
Egész múlt évben késve dolgozta fel a negyedéves adatokat is, amik ezért teljesen összehasonlíthatatlanok voltak a korábbi évekkel. Ennek oka a közszféraleépítés, ami miatt több a főnök, mint az alkalmazott. Egyszerűen nincs ember, aki elvégezze a munkát. Hogy ezt így, ebben a formában sem a KSH, sem más illetékes szervek nem merik kimondani, az őket minősíti.
A Földhivatalok, a NAV és a KSH 2019 óta rosszabbul teljesítenek lakáspiaci értelemben. 2020. július 31-én a KSH minden gond nélkül leírja, hogy a 2020-ban feldolgozott adásvételi adatokat senki se vegye komolyan, nincs értelme, a 2019-es évet meg még nem tudja lezárni, várjunk türelmesen.
Ha ezen a nem apró problémán túl tudunk lépni, a politikai inkorrektséget még nem tudjuk magunk mögött hagyni.
A KSH nem először magyarázza a lakáspiaci számokat „píszí” gondolatokkal
Ezeket általában újságírók, lakáspiaci véleményformálók, ritkábban üzleti szereplők hangoztatják. Az a közös bennük, hogy egyik sem bizonyított. Csak egyszerű feltételezések, vagy valakinek a privát véleményét tükrözik. De semmiképpen sem tudományos, vagy adatokkal alátámasztott állításokról beszélünk. 2019-ben a KSH szerint azért adtak el kevesebb lakást Magyarországon, mert „államkötvény és falusi CSOK”:
– Tavaly még mindig az járt jobban, aki nem államkötvényt vett. Ezt szögezzük le.
– A falusi CSOKot pedig már 2016-ban bevezették. A CSOK az első pillanattól kezdve a kistelepülések felé terelte a lakásvásárlókat. Attól, hogy 2019-ben egy kicsit kozmetikáztak rajta, attól a CSOK falusi már a bevezetése óta.
Erre a legszebb példa a budapesti lakáspiac. Budapesten látható, hogy a legtöbb ingatlant 2015-ben adták el. Azóta az adásvételek száma csökken. A KSH először azt a magyarázatot adta, hogy ez azért történik, mert olyan sok új építésű lakást vásárolnak Budapesten. Ezt egy ingatlanközvetítő franchise találta ki. A KSH meg átvette. Aztán kiderült, hogy a használt lakások adásvétele csökken, de az új építésű lakások adásvétele ezt nem tudja kompenzálni. A KSH nem követte meg magát. Többet már nem magyarázta a budapesti lakáspiac zsugorodását, mert nem volt „píszí”.
A budapesti lakáspiac egyszerűen 2016 óta nem „píszí”
A lakásárak növekedését nem lehet csak úgy csípőből megmagyarázni. Csak úgy nőnek és kész:
– A CSOK bevezetésének évétől kezdve Budapesten az adásvételek száma elkezd csökkenni. Államkötvény persze még a fasorban sincs.
– Ez a helyzet egyébként a magyar nagyvárosokban is. Tehát Budapesten kívül minden nagyvárost egyformán hátrányosan érintett a CSOK bevezetése.
– A CSOK-hatás 2016-tól kezdve a magyar lakáspiacon átrajzolta az erőviszonyokat. 2016-tól kezdve a lakáspiac évről évre egyre inkább vidékre költözött . Az államkötvény és a falusi CSOK, illetve egyéb 2019-es állami ösztönzők már olyan nyomás alá helyezték a lakáspiacot, amiért a nagyvárosi lakáspiac gyakorlatilag több vevőt veszített, mint amennyit a „vidék” nyert. A kistelepüléseken még 2019-ben is több ingatlant adtak el. Csak ez már kevés volt. A magyar lakáspiacon 2014 után először országosan kevesebb ingatlant adtak el 2019-ben. Még nem tudjuk mennyit. Vicc, de még mindig nem tudjuk. Az biztos, hogy a használt és az új lakásokból több mint 150 ezret. Talán még idén kiderül a végleges szám. Talán, de nem biztos.
Divatos lett fordulatról beszélni a lakáspiacon 2019-ben
De a fordulat már 2016-ban megtörtént. 2019-ben egyszerűen új szintre lépett. Az állam minden eszközzel azon van 2016 óta, hogy a vásárlókat kiterelje a nagyvárosokból. Sikerült neki. De nem csak a lakáspiac van átpolitizálva. Van egy fogalom, a család fogalma, ami szintén politikai termék lett az elmúlt években. Az állam gyakorlatilag kisajátította magának és céljainak.
A lakáspiac és a családok a családi házakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz Magyarországon. Ezt nagyon jól tudja az állam is. 2016 óta az a terve az államnak, hogy aki csak tud, az családi házban éljen. Még az első saját tulajdona is mindenkinek családi ház legyen. Ne akarjon nagyvárosi garzonokban vagy egyéb kislakásokban nyomorogni senki. Minél előbb és minél gyorsabban költözzön mindenki családi házba. Ez is olyan „píszí” gondolat. Ki merné ezt kritizálni, megkérdőjelezni?
A lakáspiac azt üzeni mindenkinek Magyarországon, hogy a családi háznak ára van
A társasházi lakások (tégla és panel) minden értelemben értékállóbbak, az áruk gyorsabban nő. Minél hamarabb költözik valaki családi házba, valószínűleg annál hamarabb mond le a lakáspiac előnyeiről, az áremelkedésről. Ez különösen fiatalon tud érdekes kérdés lenni. A társasházi lakások ára olyan gyorsan tud nőni, hogy onnan családi házba költözni nagyon könnyűnek tűnik, de családi házból társasházba már egyáltalán nem.
Egy fiatal pár, ha egy tárasasházi lakást vett 2015-ben vagy egy családi házat, azok közül ma a társasházban élő a társasházi lakással tényleg tudott pénzt keresni. Valószínűleg többet, mint addig a bére/fizetése volt. A családi ház már nem kényezteti így a tulajdonosait.
A társasházi lakásokat lehet szeretni és nem szeretni. Ez nem érzelmi kérdés, hanem pénzügyi. 2016 óta hiába nőtt a családi házak iránt a kereslet, az áruk nagyon bizonytalan. A családi házak ezért kockázatot is jelentenek egyben. Növelik a társadalmi ollót, anyagilag korlátozzák a tulajdonosát.
A lakáspiacon szinte mindig megéri kiszállni egy családi házból minél előbb és társasházi lakásban tartani a pénzünket, mert a családi ház egyre kevesebb tárasházi lakást ér, ahogy telnek-múlnak az évek.
Amikor nőnek a lakásárak a társasházi lakások ára sokkal gyorsabban nő. Ha csökkennek a lakásárak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a családi házak ára csökken valójában, a társasházi lakások ára alig-alig változik.
Az állam lehet nem is tudja, hogy milyen kockázatai vannak az elmúlt évek lakáspiaci manipulációjának
A társasházi lakások árai elszálltak. Minél inkább erőlteti az állam a családi házak vásárlását és építését, a társasházi lakások annál drágábbak. A családi házak ára meg sok helyen az inflációval harcol. A KSH ezt is szépen elhallgatja, nem beszél erről, mert nem „píszí”. Ami ma nem „píszí”, arról nem lehet beszélni a lakáspiacon. Az állami család- és lakáspolitika lehet, hogy elméletben segíteni akar (píszí), de nagyon úgy néz ki, hogy hosszú távon inkább ártani fog (politikailag inkorrekt). Családi házban csak azok élhetnének, akiknek van mellette egy társasházi lakásuk is. A lakáspiac máskülönben nem biztos, hogy a barátunk tud maradni.
Kép: Instagram
Forrás: ksh.hu, Lakáspiaci árak, lakásárindex 2020. I. negyedév., Megjelent: 2020. július 31.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
