„Az állam trójai falóként belépett a lakáspiacra 2015-ben – valószínűleg már mestertervét korábban kidolgozva – és alapjaiban változtatta meg, rendelte alá céljainak.” „Az ingatlanpiacnak az állam már nem csak szabályzója, hanem valódi és egyben a leghatalmasabb és legbefolyásosabb szereplője” – írtuk 2019 februárjában az Állami lakáspiacon az állam az úr máig aktuális munkánkban.
2015-2022 között az államvezérelt lakáspiacon viszont romlottak az általános lakáshoz jutás feltételei. Az állam közvetett módon segítheti csak hatékonyan az otthonteremtést, közvetlenül sajnos nem.
Hiú ábránd csupán, hogy az állam akkor gondoskodik rólunk a legjobban, amikor ad
A mai állam kivételez, nem pedig ad. A kivételezettek csoportja szűk. Ha nem tartozunk abba a szűk csoportba, akkor mi rosszabbul járunk, nehezebben, nagyobb anyagi terhet vállalva tudunk csak vevőként a lakáspiacon adásvételi szerződést aláírni. A lakáspiacon az állam minden ingatlan árát megemeli, azokét is, amit nem a kivételezett vevők fognak megvenni. A lakáspiac mindig a legjobban fizető vevőknek áraz, nem veszi figyelembe, hogy a vevő kap vagy sem állami támogatást.
Az államvezérelt lakáspiac sérti a többség érdekét
Nagy hiba volt az államot beengedni a lakáspiacra (is). Az állam elsődleges feladata – időről időre – az általános lakáshoz jutás feltételeinek a javítása.
Olyan kiszámítható és biztonságos környezetet kell teremteni, ahol a jólét azzal jár együtt, hogy a fizetésünkből nem egyre nehezebb, hanem egyre könnyebb ingatlant vásárolni.
Mutatjuk a grafikont, hogy nem valami elvont és elérhetetlen világról beszélünk. 2016 nyarán egy nagyon mély és átfogó elemzést készítettünk a magyar lakáspiacról európai szemszögből nézve. Már akkor jól látható volt, hogy vannak államok, köztük Németország is, ahol sokkal könnyebb az ottani fizetésekhez képest ingatlant vásárolni, mint a magyar fizetésekből Magyarországon. 2015-höz képest, 2022-ben Magyarországon még nehezebb lett saját lakáshoz jutni. Ebben pedig vastagon benne van az a lakás- és családpolitika, amire a magyar állam annyira büszke. Politikai termék lett a lakáspiac. Úgy is bánik vele a média: ajnározza, dicséri, rajong érte. Az (ingatlanos) influenszerek / politikai aktivisták úgy szopogatják és közben olyan jókat virulnak mindig rajta, mint egy kisgyerek, amikor vattacukrot kap a szüleitől.
Lehet Brüsszelezni, ha Belgiumban a belga fizetésből 2,5-szer könnyebb lakást venni
Pedig Belgiumban és szerte Európában is nőttek a lakásárak és nehezedtek a saját lakáshoz jutás feltételei. De milyen beszédes például, hogy ameddig 2015-ben az Egyesült Királyságban volt a legnehezebb dolga egy lakásvásárlónak, addig 2022-ben ott is könnyebb már saját lakást venni, mint Magyarországon.
De mi még mindig foggal-körömmel ragaszkodunk ahhoz a család- és lakáspolitikához, ami ide vezetett. Attól rettegünk – többek között – teljesen feleslegesen, hogy ezt az állami áldást egyszer majd valaki elveheti.
Politikai szempontból érthető, hogy az állam az egyszerűbb utat választotta. Úgy csinál, mintha segítene, ha már a normális lakáshoz jutás feltételeit nem tudja megteremteni. De nekünk ezt miért kellene „lájkolni”, amikor a napnál is világosabb, hogy az állam Magyarországon csak megnehezíti az otthonteremtést! A kivétel(ezés) erősíti ezt a szabályt is.
A lakáspiacon mindenkit segítünk vagy senkit
A lakáspiacon nem lehet kivételezni a vevőkkel, nem lehet diszkriminálni őket. A lakáspiacon nem lehet felételekhez kötni a lakásvásárlást. Az állami lakáspiac egyértelműen veszélyes és káros. A lakáspiac negatív folyamatait erősíti fel, mint például a bérek vásárlóerejének gyorsabb csökkenését. Az államvezérelt lakáspiacon a lakásárak már az állami támogatásoktól függnek, nem a bérektől. Választásokat még lehet nyerni állami támogatással, de semmi mást. Ha ez még kevés lenne, Magyarországon az állami lakáspiac miatt legdrágább a lakáshitelezés is. Ez is csak az államnak hasznos, mert megmentőként, segítő kezet nyújtva, angyalként tetszeleghet a bankokkal szembe.
A magyar állam egyelőre úgy néz ki semmit sem tud tenni, hogy olyan Magyarországot teremtsen, ahol ne az állami lakáshitel legyen a legolcsóbb lakáshitel. 3% lakáshitel kamattal döngeti a mellét évek óta az állam, amihez Európában egyébként nincs szükség állami támogatáshoz.
De egy olyan országban, ahol a 9,9% infláció már „egyszámjegyű” és pezsgőt bontanak miatta, ott más aljasságokra is képesek. Nem hisszük el? Ez sem hit kérdése, ez is csak egyszerű matek.
Kép: Instagram
Forrás: Deloitte
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
