Tanulni kell még a közhelyek nélküli beszédet a lakáspiacon. Valódi megoldások helyett, a közhelyek egy problémából akár több problémát is csinálhatnak. A jó cél még kevés a boldogsághoz a lakáspiacon is. Képzeljük magunkat a döntéshozók helyébe. A döntéshozók eleve kompromisszumokban gondolkodnak. Olyan megoldást keresnek, amivel ők járnak a legjobban.
A jó célba csomagolt önös érdekek
A jól cél ilyen értelemben mindig háttérbe fog szorulni. Kommunikációs szinten erős marad, az eredményekben viszont már az érdekek köszönnek vissza. A családalapítás támogatása ilyen jó célnak nevezhető. De mi van akkor, ha ez csak egy üzleti fogás? A korábbi évtizedekben a lakáspiacra nem volt különösebb hatással a családalapítás támogatása. Teljesen hidegen hagyta a lakásárakat, az építési költségeket, a felújítást, tehát a lakásszerzés minden terhét. Csak úgy volt, létezett. Tudtunk róla. 2016 óta viszont egész más a helyzet. A családalapítás támogatása igenis hatással van a lakáspiacra, főleg a lakásszerzés terheit emelte meg. Ha így nézzük, ez a formája a családalapítás támogatásának jóval kevésbé hatékony, mint a korábbi.
Ha a támogatás áremelő, a támogatás részben vagy egészben sem érheti el a célját
Kivéve, ha egyébként az áramelés az elsődleges cél. Ez a támogatási stratégia hosszabb távon nem fenntartható. Piramisjátéknak tűnik. A támogatás növelése azért szükségszerű, hogy a folyamatos árnövekedést finanszírozza. Az áremelkedés alapja a támogatások folyamatos növelése. Függő viszonyban vannak a lakásárak és a támogatások. A lakáspiac küldi is a jeleket. 2019-ben például a házasodást támogató hitel hirtelen olyan áremelkedést okozott a magyar lakáspiacon, amire régen nem volt példa. Az az egy támogatás önmagában cunamiként söpört végig a magyar lakáspiac tengerén. Mindeközben, az áremelkedés drámai következménye lett a kevesebb adásvétel. Mi értelme volt ennek a támogatásnak? Ha a célját nézzük, akkor elmondható, hogy elérte. Többen házasodnak azóta. Rekord számokkal lehet bizonyítani, hogy a házasodás ösztönzése sikeres. A lakáspiaci hatásokkal nem számol a döntéshozó. Nem kizárt, hogy a lakáspiacon 2019-ben az adásvételek visszaesése még annál is kevesebb lett volna, mint amennyi lett, ha ezt a támogatást nem vezetik be. Az áremelkedés pedig ezzel egyúttal nem is lett volna olyan drámai.
A családalapítás különböző támogatási formái a lakáspiacon olyan feszültséget keltenek, amiért keresletcsökkentő hatásról kell beszélni
A támogatásokat közhelyesen, a döntéshozó kivétel nélkül keresletösztönzőnek nevezi. Ha úgy nézzük, hogy évről évre egyre többen veszik igénybe, akkor ez igaz is. De hogyan nevezhetünk valamit keresletnövelőnek, ha a lakáspiaci kereslet összességében miatta csökken? A családalapítás támogatása 2019-ben kiverte a biztosítékot a lakáspiacon. Ez kiderül a csökkenő adásvételek számából.
2020-ban az adásvételek száma biztosan tovább csökkent és nem a pandémia miatt. A támogatást igénylők száma viszont 2020-ban is nőni tudott. Ezért nem csökkentek a lakásárak tavaly. Az állami támogatásoknak köszönhetően a lakásszerzési költségek megállíthatatlanul és egyre több fájdalmat okozva csak nőnek. 2021-ben is csak a lakásárak növekedésére számíthatunk, mert a támogatások a lakáspiacon valójában diszkriminációt jelentenek a többségnek.
2019-től kezdve az állami támogatások nélküli vevők döntéskényszerben vannak
Ha vásárolnak, nekik minden sokkal többe kerül. Vagy, ami még ennél is rosszabb, értelmetlenül drágának tűnhet minden a lakáspiacon. Márpedig a lakáspiacon a családalapítók egy nagyon szűk kisebbséget jelentenek, kivéve az újlakáspiacon. Fel is kell tenni a kérdést, hogy megéri-e őket úgy támogatni, ha ezzel a többség nagyon nehéz helyzetbe kerül? Ezért kezdtük azzal, hogy korábban a támogatás nem hatott a lakáspiacra. Ma hat.
Ha a lakáspiacon a jelenlegi támogatás káros folyamatokat gerjeszt – és a keresletkiszorító hatása az kétségkívül káros következmény – akkor azon sürgősen változtatni kell
Közhelyekkel nem megyünk semmire. Ne csináljunk úgy, mintha minden rendben lenne. A lakáspiacon nagy a baj. Az újlakáspiac érdekeinek teljes kiszolgálása már csak hab a tortán. 2020-ban biztosan kevesebb új lakást adtak el, mint korábban. Pánik van. Emiatt találkozhatunk annyi reklámmal és különböző akcióval, ami az új társasházi lakásokra hívja fel mostanában a figyelmünket.
A döntéshozók között túlreprezentáltak azok, akik az újlakáspiacban érdekeltek. A számok tanúsága szerint a családalapítás állami támogatása 2016 óta inkább az újlakáspiac támogatását jelenti. Ez mindent megmagyarázhat az erős áremelkedés valódi okáról. Ha valaki durva áremelkedést akar látni a lakáspiacon, akkor az újlakáspiac érdekeit szolgálja ki. Az újlakáspiac áremelő hatása félelmetesen nagy. Elég az új lakásokat hirdetni és építeni, már húzni fogják az lakásárakat. Még el sem kell adni az új építésű lakásokat az áremelkedéshez.
A lakáspiacon a lakásárakat pörgetik évek óta. A családalapítás támogatásának ez egy kontraproduktív módja. A döntéshozók céljaival viszont összeegyeztethető.
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
