2021 – A csodavárás csodákra képes?

A rosszul végzett sport károsabb, mintha egyáltalán nem sportolnánk. A sport egészséges? – teszik fel a kérdést olyanok, akik felelőtlen sportolás miatt maradandó sportsérülést szenvednek. A sport csak akkor egészséges, ha jól csináljuk. Ilyen a gondolkodás is. Nem érdemes valamin gondolkodni, ha rosszul tesszük. Hosszabb távon jobb, ha valamin egyáltalán nem gondolkodunk, mintha az első pillanattól kezdve rosszul gondolkodnánk róla.

A lakáspiacról is annyi félrevezető és téves gondolkodó és gondolat van. Az egyik ilyen, hogy a falvakban csak ostobák laknak. Ott nincs értelme élni. Ott minden ingatlan értéktelen, eladhatatlan. A magyar falvakról az első gondolat az, hogy szépen lassan kihalnak és nem az, hogy ott dübörgő lakáspiac van. Féligazság ez, de inkább sztereotípia, mert nem ismerjük a falvak lakáspiacát. A lúzerek gondolkodnak csak a falvak lakáspiacán – kaphattuk az ívet a korábbi években. A lenézés, becsmérlés, a goromba szavak mögött a tudatlanság állt és áll még ma is. Ezekkel a gondolatokkal manapság sem nehéz találkozni.

Elmondják nekünk „szakértők”, hogy még viccnek is rossz a falvak lakáspiacát szóba hozni. Jönnek a tipikus példák, megyék neveinek ismétlése, ahol a „kedves szakértő” lehet még életében sem járt, de véleménye az van róla. De ez nem akadályozza meg abban, hogy megsértsen vele egy egész megyét. Már miért ismerné, ha a lakáspiacról általában fővárosi „szakemberek” beszélnek. Nekik mindenről csak Budapest jut eszükbe, meg Pest megye és a Balaton. Nekik ennyi a magyar lakáspiac. Ezt a jelenséget – a lakáspiac trianonja megközelítésen keresztül  – a „Lakáspiac Budapestjének” is nevezhetnénk. A magyar lakáspiac tragédiája minden értelemben Budapesten keresendő.

Előző

1–3

Következő

Budapesten minden ingatlan aranytojást tojó tyúk – a nagy „szakértők” szerint. Az „ingatlan szakemberek” az ingatlanok körüli munkavégzést szakmának szokták nevezni, ezzel keresik az elismerésünket. Azért nagyon sok olyan foglalkozás van Magyarországon, amit nem hívunk szakmának. Miért pont a lakáspiac körül legyeskedők lennének ez alól kivételek? Csak azért, mert ők kivételesnek érzik magukat? Valamiért egyébként bármilyen munkát végző ember különlegesnek érezheti magát, de nem fogja azt mondani, hogy „neki az a szakmája, ami a munkája”. Külföldi barátaink ezen tényleg jót szoktak mosolyogni, hogy Magyarországon bármit szakmának tudunk nevezni, tényleg bármit.

Ez is fontos ahhoz, hogy megértsük, önkritika nélkül még a lakáspiacról sem beszélhetünk

A lakáspiacon viszont elég nehéz önkritikával találkozni. A lakástulajdonosok is – tisztelet a kivételnek – szakértőnek tartják magukat. Akinek van pénze ingatlant venni, az már érti is a magyar lakáspiacot. Egyszerű logika ez, mint az 1×1. De a lakásukról bármit elhallgatnak eladáskor és kiadáskor, ha az az érdekeiket sérti. A hirdetésekben nem lesz önkritika, csak jópofiznak.

A lakáspiachoz mindenki ért és mindent tud róla, nincs új a nap alatt – gondolhatnánk…teljesen rosszul. Mondjuk amiről nem tudunk, az ritkán is érdekel minket komolyabban. Egy külön elemzést megérne, hogy a „szakemberek” általában abból élnek a lakáspiacon, amit nem tudnak és nem abból, amit igen. Az a lakáspiaci szereplő tudja magát jól eladni egy tulajdonosnak, akinél nem tud többet, aki a tulajdonossal el tudja hitetni, hogy a tulajdonos a főnök. Egyetértenek mindenben, egyformán rosszul gondolkodnak a lakáspiacról. Ha a tulajdonos nem tudja eladni vagy kiadni a lakását, akkor keres egy „szakembert” általában. Ehhez képest azt szokták mondani a „szakemberek”, őket azok keresik meg, akiknek nincs idejük foglalkozni a saját ingatlanuk eladásával vagy kiadásával. Ez mennyivel jobban hangzik. Az már kevésbé, hogy a falvak lakáspiacának előretörésével a „szakemberek” iránt az igény is csökkent az elmúlt 5 évben. És 5 év az nagyon hosszú a magyar lakáspiacon „szakemberként”.

A lakáspiac szereplőinek a piaca egyszerűen kanibalizálódik. Felfalják egymást. Nem nő a piacuk, hanem csökken. Egyre kisebb piacon marakodnak, vagy osztozkodnak, attől függ honnan nézzük.

És így jutunk vissza újra a falvak lakáspiacához. Már miért érdekelne olyanokat, akiknek nincs hozzá közük. A lakáspiac véleményformálói a legtávolabb tudnak lenni ettől a piactól, mert nem fűzi hozzá őket semmilyen üzleti érdek. Amiben nincs üzlet, arról meg miért beszélne egy „szakértő”?

Így történhetett meg az, hogy az elmúlt bő évtizedben a falvak lakáspiacát talán az államon kívül egy piaci szereplő sem vette komolyan

Ezeket a grafikonokat az állam hamarabb készíthette el mindenkinél. Az állam észrevette, hogy a falvak lakáspiaca egy különleges és kivételes piaccal rendelkezik egész Magyarországon. Erre ő, mint egy szereplő, tud építeni. És el is kezdett rá építkezni.

A „szakértők” meg minden állami intézkedéstől azt várták, hogy az az ő üzleti érdekeiket szolgálja ki. Várták is a csodát. Milyen sokat beszéltek erről. Évekig várták a csodát és évekig beszéltek erről. A csoda elmaradt. De ma is várják a csodát, ha éppen nem a lakáspiactól, akkor az államtól. Az állam eddig sem tett csodát a lakáspiacon, csak látva a falvak lakáspiacának kiszámítható viselkedését és stabilitását, mindent megtett azért, hogy a falvak lakáspiaca erősebb legyen, mint volt 2007 előtt. A budapesti, megyeszékhelyek piaca teljesen instabil lett 2007 után és az is maradt. Ezt az államon kívül a nagy piaci szereplők és véleményformálók sem tudták, vették észre, vagy foglalkoztak vele. Most sem teszik. Simán elhiszik maguknak, hogy ha az állam hoz egy lakáspiaci döntést, az az egész lakáspiacnak egyformán jó. Közben meg úgy látszik a falvak profitálják ebből a legtöbbet, szinte mindent. A falvak lakáspiaca, ahol tényleg dübörög a lakáspiac 2015 óta. A falvak lakáspiacára volt igaz minden, amit Budapestről és más nagyvárosokról állítottak korábban.

2020-ban is a falvak lakáspiaca tarthatja magát leginkább és ennek a piacnak hozhatja a legtöbbet 2021

A kisvárások piacán még van remény. A budapesti és a megyeszékhelyek lakáspiacán már remény sincs. Útvesztőbe kerültek, útkeresésben vannak, bolyongnak a sötétben. Egyedül maradtak, mint a kisujjunk, mert rosszul gondolkodtak 2016 óta.

Még ma is nagyon rosszul gondolkodnak Budapesten és a megyeszékhelyeken a lakáspiacról. Hosszabb távon ennek beláthatatlan következményei lesznek a piaci szereplőkre nézve. A 2020-as földrengések csak előrengésnek tekinthetők. A java még hátravan.

Azt nem mondhatja senki, hogy erről először írnánk. De ma biztosabbak vagyunk minden szóban, betűben, amit a számok is alátámasztanak. Ez nem jóslás, ez adatelemzés, a tények helyes értékelése. A lakáspiac digitalizációjának nem túl népszerű oldala.

Magyarország kisország, nincsenek benne távolságok – ismertük fel ezt a tényt az utóbbi 5-10 évben. Ennek a felismerésnek a  lakáspiaci hatásai, következményei a falvakat hozták nyerő helyzetbe. Bárhol lakhatunk, függetlenül attól, hogy milyen munkát végzünk, akármi is legyen a szakmánk. Nem, még véletlenül sem szükségszerű ott élni, ahol dolgozunk. És igen, van élet, van munka, Budapesten kívül és relatíve Budapesttől távol is. Magyarország változik és változnak benne az emberek is. Nem biztos, hogy azok vannak hátrányban, akik nem gondolkodnak. 2020-ban a rosszul gondolkodók vannak leginkább kiszolgáltatott helyzetben és lesznek 2021-ben is.

Kép: Ingatlanműhely

Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.

Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.

Köszönjük.

Ingatlanműhely