A „szomszéd”, naés a „szomszéd lakások” hatása még ma is nagy a lakáspiacon. Erre az egyszerű ember+ingatlan kapcsolatra épít a Fundamenta új lakásértékesítési szolgáltatása. Annyira szeretnénk tudni, hogy mennyiért tudta a „szomszéd” eladni a lakását, de nagyon nehezen jutunk hozzá az információhoz. Csak az eladó lakásokról vannak árak. Az eladott lakásokról ma is keveset tudunk.
Aranyat ér ilyenkor minden olyan ember, aki valóban el tudott adni ott, ahol az nekünk is fontos
Milyen érdekes, hogy 2020-ban is pont ugyan akörül a kérdés körül a legnagyobb a bizonytalanság, mint az elmúlt évtizedekben bármikor? Ebben nem történt előrelépés.
Az internet korában is a valódi információk rejtőzködnek. A lakáshirdetésekből nem lehet az adásvételi árakra következtetni. Persze vaktában lehet lövöldözni, de azért az eladható és az eladhatatlan ingatlanok korában az árakat nem lehet kirázni a kisujjunkból.
Az eladható és az eladhatatlan ingatlanok között olyan árkülönbségek lehetnek, ami értelmezhetetlenné teszi a hirdetési árakat
Amikor valami már a hirdetési ár feléért sem értékesíthető – és hány, de hány ilyen van hirdetve – akkor ott a hirdetési ár káros jelenségéről beszélhetünk. Mérgezik a lakáshirdetési piacot az ilyen eladó ingatlanok. Márpedig az elmúlt másfél évtized arról szólt, hogy az internetről tájékozódva áraztunk és beszéltünk a lakásárakról. A lakáshirdetések könnyű hozzáférhetősége az értékesítést viszont láthatóan nem segíti. Az árak és az árazás mérgező szintje kézzelfogható károkat okoz. Az biztos, hogy a mérgező lakásárak jelenségét önmagában a piac nem tudja kezelni. A hirdetési lakásárak mérgezik az eladókat is. Olyan ez, mint bármilyen szélsőséges, radikális gondolkodás. Magával ragadja az embert és nem engedi. A lakáspiacon a mérgező lakásárakat és a tőlük megmérgezett eladókat nyugodtan nevezhetjük a lakáspiac szélsőségeseinek, radikálisoknak. Ellenük csak egyféle módon lehetne védekezni. Az pedig nem más, mint az, hogy a földhivatalokban az ingatlanok helyrajzi száma alapján az adásvételi árat is hozzáférhetővé kellene tenni.
A földhivatalok minden adásvételről adásvételi szerződést kapnak. Ennek segítségével minden adásvételi ár évekre/évtizedekre visszamenőleg elérhető. Ott pihen, porosodik a földhivatalok irattáraiban. Esetleg már digitalizálták is őket, így akár szervereken is pihenhetnek ezek a fontos adatok. Miért kell titkolni egy ingatlan adásvételi árát? Semmilyen nemzetközi jog nem tiltja az ingatlan árának nyilvánossá tételét. Semmi sem. Csak szükség lenne egy olyan szabályozásra, hogy ez az adat a helyrajzi számhoz legyen rendelve és elérhető lehessen. Így nem a szomszédra és a szomszéd lakásra lennénk utalva, ha az eladott lakások árára lennénk kíváncsi.
Az eladott lakások ára mindenkinek egyformán fontos információ
Az eladók is jobban örülnének, ha az eladott lakások árai alapján árazhatnának. Ahogy a vevőket is segítené a helyes értékelésben a valódi árak ismerete. A hirdetéspiacnak sem ártana. Bár a hirdetéspiac egyelőre csak előnyére fordítja az eladó lakások szerinti árazást a lakáspiacon. Fontosabbnak érzik magukat, hogy a földhivatalok helyett náluk keresik, kutatják az emberek a lakásárakat. Jót tesz a látogatottságuknak. Pedig a hirdetési árak toxikusak már annyira, hogy a statisztikai értelemben használhatatlanok legyenek. A lakáshirdetési árak alig vehetők ma komolyan, ha egyáltalán bármilyen szinten irányadónak tekinthetjük.
Az elmúlt évtizedekben az emberek között és az ingatlanok között is nőttek a különbségek. Olyan különbségekről beszélünk, ami miatt a szomszédok élete, életszínvonala az ingatlanokra is hatással van. Olyan különbségek vannak ma már a szomszédos ingatlanok között, amiért azok nagyon sok értelemben nem is hasonlíthatóak össze. Annyi a közös bennük, hogy lakóingatlanok. Egyébként minden másban eltérhetnek egymástól.
A társadalmi olló az ingatlanok összehasonlíthatóságát, árazását is befolyásolja. Nagyon különböző emberek élnek ma már egy utcában, de akár még egy társasházban is. A szomszéd és a szomszéd lakások hatása így legalább annyira félrevezető tud lenni, mint a lakáshirdetések. A különbség annyi, hogy a szomszéd lakását legalább megvették annyiért.
Az ingatlanok értékelése és árazása szubjektív
A szomszéd vevője és az én lehetséges vevőm nem feltétlenül ikertestvérek. Az én vevőm az én lakásomról teljesen másképp gondolkodhat. Ezt mondjuk nem ártana figyelembe venni, amikor a régmúltra visszatekintő összehasonlító árazás megbízhatóságáról gondolkodunk. A szomszédban eladott lakás ára is egyre irrelevánsabb, de még mindig relevánsabb, mint a lakáshirdetési árak.
Nagyon fontos lenne ezért, ha a földhivatalokban az adásvételi árak helyrajzi szám szerint minden érdeklődő számára elérhető lenne. A tulajdoni lapon elférne. A tulajdoni lapon egyébként is alig van érdemi információ. A korábbi adásvételi árakkal új értelmet lehetne adni a tulajodni lapnak.
Olyat még nem várunk el, hogy egy lakáshirdetésben évekre visszamenőleg mutassák meg, azt az eladó ingatlant mennyiért adták el korábban. Nem, ilyet még nem kérünk. Arra mi még nem vagyunk felkészülve. Nagyon óvatosan jegyeznénk meg, hogy a korábbi évek adásvételi árai egy lakáshirdetésben nem a jövő egy fejlett országban. Nem várunk el előtte/utána fotókat sem egy hirdetésben, hogy lássa a kedves vevő mennyit is költöttek az eladó ingatlanra a tulajdonosai az utolsó adásvétel óta. Ez sem utópia. Ez is a valóság. A nyilvános adásvételi ár és az eladó ingatlan képekben elmesélt története egy nyilvános lakáspiac alapjait jelentik. Ehhez képest a magyar lakáspiac viszont még mindig csak egy zavaros pocsolya.
Kép: Ingatlanműhely
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
