Azt írja ma a KSH, hogy
„2020 márciusában mintegy 56 ezer fő veszítette el állását, közülük 54 ezer fő gazdaságilag inaktívvá és 2 ezer fő munkanélkülivé vált.”
Majd hozzáteszi
„Az előző hónaphoz és a 2019. márciusi adathoz képest lényegében sem a munkanélküliek száma, sem a munkanélküliségi ráta nem változott.”
Ha pedig ez még nem volna elég összezavaró és félreérthető, akkor ezzel a mondattal felteszi az i-re a pontot
„Az állástalanokká válók száma azonban az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 56 ezer fővel növekedett.”
Az állastalanok száma nem egyenlő a munkanélküliek számával
A köznyelv és a statisztika virágnyelve a tűz és a víz. Az ellentmondásokra szinte napra pontosan egy éve már felhívtuk a figyelmet. Kiemelve, hogy
„A lakásárakat a munkaerőpiaci folyamatokkal is magyarázzák, főleg a biztosabb munkahellyel és a munkanélküliségtől való félelem minimalizálódásával”.
Egy év alatt minden megváltozott. A foglalkoztatottság vs. munkanélküliség aktuálisabb kérdés, mint bármi más. Lakáspiaci szempontból is a foglalkoztatottság a fontosabb. Sajnos a munkanélküliség számítása annyira távol van a valóságtól, a hétköznapoktól, amiért az az adat gyakorlatilag nem használható semmire.
Magyarországon még a munkakeresők is többen vannak, mint a munkanélküliek
Szóval a munkanélküliek száma gazdaságilag értelmezhetetlen kifejezés Magyarországon. A foglalkoztatottság már egy másik kérdés. Az elmúlt évek gazdasági fehéredése 2020-tól újra szürke és fekete lehet. Bár az elmúlt években munkahelyteremtésről volt hangos a média, a valóságban a szürkén és a feketén alkalmazottakat jelentették be. Nőtt a legális, adózott jövedelem aránya, ezzel együtt a fehéren foglalkoztatottak száma is. A legális jövedelem előnye, hogy például hamarabb jelenik meg bankszámlán = digitalizálódik, növelve így a hitelképességet, a bizalmat, az átláthatóságot.
2020 ismét a szürke és fekete jövedelmek éve lehet
Ez a lakáspiacon is azonnal érezteti hatását. Egy „borítékba” kapott fizetés nem lehet semmilyen (lakás)hitel alapja. A „zsebbe fizetés” növeli a készpénz használatát. A gazdasági problémák Magyarországon a fekete gazdaságnak kedveznek. A vállalkozások adóelkerülési módszerei változatosak. A foglalkoztatás körüli adóelkerülés a lakáspiacon növeli a bizonytalanságot, csökkenti a valódi vásárlóerőt és a fizetőképességet. Sőt, hiába az azonnali átutalás, a bérlők között is egyre gyakrabban szembesülhetünk a „készpénzes” fizetés gyakoriságával. A bérbeadók egy része is visszaléphet. A bérleti díjak növekedése például fehéríti a bérleti díjakat. Az adóelkerülő bérbeadók inkább az alacsonyabb bérleti díjaknál gyakoribbak. A többől „szívesebben” adózik a bérbeadó, mint a kevesebből.
A készpénz a király – mondják angolul gazdasági válságok idején
A készpénzt most szó szerint kell érteni. Magyarország egyébként sem egy készpénzmentes ország. A lakáspiacon is a készpénz arányának növekedésére kell számítani, ehhez kell alkalmazkodni. A készpénz létjogosultságát pontosan az adóelkerülő tulajdonsága adja. Könnyebb csalni a készpénzzel. A túlélés érdekében a munkahelyek és a munkavállalók inkább számíthatnak ilyenkor a készpénz „jótékony” hatására. A készpénz használata csökkenti a hivatalos foglalkoztatottságot, a munkanélküliséget, a regisztrált álláskeresők számát. Viszont bevételt jelent a vállalkozásoknak és az alkalmazottaiknak. A készpénz magyarul nem a király, hanem a megmentő.
Kép: Instagram
Forrás:
– ksh.hu, Idősoros éves adatok – Munkaerőpiac
– ksh.hu, Munkanélküliség, 2020. január -március
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
