Van az a vonat, ami már elment, de van az a busz, amit még nem késtünk le. Keressük a boldogságot egész életünkben, pedig igazából csak a biztonságra vágyunk. Ha biztonságban érezzük magunkat, akkor boldogok vagyunk. Minél inkább biztonságban érezzük magunkat, annál inkább boldogság az élet. Egy vonaton talán sosem érezzük magunkat biztonságban. Na és egy buszon? A kérdés nem költői. Kb. 10 hónappal ezelőtt lehetett először olvasni egy manhattani nő lakóbuszos történetéről. A Lakáskultúra puritán cikke nem zavarta fel az állóvizet. Nem járta körbe a magyar médiát. Most kereshetnénk arra is a választ, hogy miért. És miért is ne!
Nálunk a lakhatás a röghöz kötöttségről szól, minden negatív felhang nélkül
Nálunk lakni valahol egész mást jelent. Ahogy a lakásbérlés is csak átmeneti megoldás lehet, kizárt a magyar társadalom számára, hogy a saját tulajdont feladja az albérlet miatt.
Pont ezért érezzük mi azt, hogy egy lakóingatlan, az otthonunk, az helyhez kötött. Van címe, van helyrajzi száma, nem mobil. Nyaraló helyett ajánlottuk mindenki figyelmébe a szintén DIY mobil lakóbuszt. A nyaraló az más, a nyaraló nem az otthonunk. Sokkal inkább el tudjuk képzelni, hogy mobil legyen, mint az otthonunkat. A nyaraló lehet kicsi, lehet szűkös, lehet az átlagostól nagyon eltérő. Egy nyaralónak nincsenek szabályai. Egy otthonról mindenkinek megvan a maga határozott véleménye és elképzelése.
Egy otthon nem lehet mobil. Legalábbis Magyarországon biztosan nem. Ez nem befolyásolhat minket abban, hogy időről időre ne hívjuk fel arra a figyelmet, hogy a másság, a másképp gondolkodás nem valami eredendő bűn, eretnekség, amit üldözni kell és kiírtani. Az inspiráció nem csak azt jelenti, hogy lemásolunk valamit, hanem azt is, hogy kedvet kapunk az alkotásra, valami egyedi megalkotására. A szóban forgó manhattani nő sem úgy kelt fel egyik nap, hogy ő feltalálja a spanyol viaszt. Nem titkolja, hogy honnan merített inspirációt (Fern the Bus & The Modern Caravan).
A közösségi média nem csak a bulvár média újabb manifesztációja, inkább egy közvetítő közeg az emberek között. Jessie Lipskin vett egy buszt és a megfelelő segítséggel – a maga módján – otthonává alakította. 3 éves projekt volt és nem fillérekbe került. Szóval ez nem az a történet hogyan spóroljunk a lakhatási vagy a felújítási költségeinken.
Kb. 35 millió forintot költött el a buszra, mire átalakította idén januárig. Nyáron kezdte el árulni. Nem titkolja mennyibe került neki és azt sem, hogy kb. 6 millió forint profitot szeretne az étékesítésen. (Megjegyzés: Nálunk ez elképzelhetetlen, hiszen mi titkolózunk, mellébeszélünk és ködösítünk, ha lakóingatlan felújításról és értékesítésről van szó.) Ezzel hívta fel magára megint a figyelmet. Mivel az elmúlt 1 évben saját Instagram oldalán „reklámozta” (Megjegyzés: Még több kép a lakásbuszról) a munkáját, amivel még az is lehet, hogy eleve az értékesítés volt az eredeti célja.
Ezt nem fogjuk megtudni, hiszen az amerikai mentalitás pont abban különbözik erősen a magyartól, hogy ott minden üzlet. Nálunk meg minden pénzkérdés. A kettő nem egészen ugyanaz.
Az egyik az üzleti érzékről szól. Arról, hogyan lehet pénzből pénzt csinálni. Addig a másik meg csak szimpla anyagiaskodás, amiben mi magyarok „csak keressük” a pénzt, de gyakran nem találjuk. Mondjuk nem csak a pénzt nem találjuk, hanem a boldogságot és a biztonságot sem az életünkben…Talán a kettő erősen összefügg. Lehet a boldogságot és a biztonságot sem keresni kellene, hanem „csinálni”.
Jessie Lipskin viszont nem keresi a pénzt (a boldogságot és a biztonságot sem), hanem egy kész terméket csinált, amit most árul és közben mégis valószínűleg boldogabb, mint az átlagmagyar. Azt is mondhatnánk, hogy annak ellenére nagyobb biztonságban érzi magát, hogy nincs röghöz kötve. Nem hisz abban, hogy az otthonának postai címre van szüksége és a földhivatalnál helyrajzi számra. Szerinte elég hozzá egy rendszám is.
Éppen arról beszél, hogy neki ez az 1966-os GMC Commuter „távolsági” busz is túl nagy. Kisebbet szeretne, még mobilabbat, amivel könnyebben bejárhatja, beutazhatja a világot. Utazni szeretne és talán ő komolyan is veszi azt a negédes gondolatot, hogy az élet egy nagy utazás. Valakinek tényleg az.
Forrás: Lakáskultúra & Insider
Képek: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
