„A cikk olvasása közben magam is végiggondoltam, vajon hol volt jobb lakni életem eddigi négy-öt helyszíne közül, de őszintén szólva, elég egyszerű rá a válaszom: éppen ott, ahol most van az otthonom. Az ember választ valamit, egy ideig jól is érzi ott magát, aztán vagy a körülmények változnak, vagy ő maga, és akkor lépni kell.”
– írja Lazarovits Szilvia, a Nők lapja vezetőszerkesztője a magazin augusztus 16-i számában.
Hol jó lakni? – keresi a választ a női magazin az egyik vezércikkében. Sok érdekes részinformációra figyelhetünk fel. Például először arra, hogy az otthon megválasztásban a nőknek nagyon erős szerepük van. A nő teszi otthonossá a lakást, ő tölti meg élettel, ő dekorálja, ő vigyáz rá és természetesen ő is ápolja. Klasszikus, örökzöld jelenség a lakáspiacon, hogy mindig a nő választ és a férfi fizet. Legyen szó első saját lakásról, vagy a többedikről, akár csak az első bérelt kuckóról, ahová összeköltözik egy pár, a nő szava döntő. Ezt a lakáspiacon mozogva akár ingatlanszakemberként, akár eladóként azért érdemes észben tartani. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a lakásunkról mit gondolnak, akkor a nő reakciójára, szavaira, testbeszédére érdemes odafigyelni egy lakás bemutatásán. Minél természetesebb annál őszintébb. A megjátszott, udvarias, de hangos szavak nem különböznek a hátunk mögötti súgdolózástól. Ha egy pár nézne eladó vagy kiadó lakást, de csak a férfi jön el, az sem jelent semmi jót, mondjuk ezt hosszú évek tapasztalati alapján.
Újra az emberi viselkedés és pszichológia területére tévedtünk. Amikor közvetlen környezetünkben beszélgetünk ingatlanokról és elmondjuk, hogy az 90%-ban pszichológia, csak nevetnek. A Nők lapja cikkből kiderül, hogy van otthonpszichológia. Hunya Csilla pszichológus ezen a területen dolgozik,
„doktorijában a tárgyi környezet lélektanát kutatja. Vallja, hogy a körülöttünk lévő tér sokkal több egy általunk kreált fizikai valóságnál. Valójában saját magunk térbeli kiterjesztése.”
– olvashatjuk sejtelmes szavait a cikk bevezetője után. Már beszéltünk a nő szerepéről, majd újra áteveztünk a lélekbúvárok tengerére, ahol az otthon és az ember kapcsolatát kutatják. Most megint kezdjük elölről az egészet, mert a kérdés az, hogy hol jó lakni. Maga a cikket író Szigeti Hajni sem veri nagydobra, hogy az ingatlanválasztásnál oly jellemző hol kérdés, az ingatlan elhelyezkedésére utal.
Na igen. Ki ne úgy gondolkodna el először egy ingatlanról, ha nem az jutna eszébe róla azonnal, hogy hol van. Igen ám, csak hamar kiderül, nem csak a cikkből, hanem csak úgy jobban átgondolva az egészet, hogy a kérdés sosem az, hogy hol jó lakni, hanem az, hogy miben jó lakni.
Az ember és az otthona kapcsolatát is ez a kérdés fejezi ki a legjobban, ha már otthonpszichológiai értelemben válaszokat keresünk. Azt olvashatjuk
„Az otthonunk olyan, amilyenek mi vagyunk, és ezt el kell fogadnunk, felesleges máséra vágyódni, bármit is képzelünk róla a távolból.”
A cikk arra a sok lakberendezési ötletre gondol, amivel általában a médiában és közösségi oldalakon találkozhatunk. Magazinlakások, szépen lefotózva, ahogy egy otthon általában8 sohasem néz ki. Amiben élnek, azon látszik is. A „mű”, mintha laknák eladó és kiadó lakások fotóit már szinte mindenki ismeri. Szándékosan helyeznek el olyan tárgyakat és kiegészítőket egy eladó és kiadó lakásban fotózás előtt, hogy otthonosabbnak tűnjön. Ez attól még nem fog úgy kinézni, mint ha laknák, de kétség kívül hatással van arra, aki megnézi a fotókat. Az is divatos ma, hogy eladó lakásokat berendeznek, hogy minél otthonosabbnak tűnjön. Lehet, hogy túl steril, lehet, hogy még úgy is olyan rideg, mint egy botoxszal feltöltött emberi arc, de ezek áltlalában akkor is működnek. Sokkal élőbb egy szépen berendezett ingatlan, mint egy üres. Ez hatással lehet az eladás idejére, na és persze az eladási árra is. Álmokat árulnak a lakáspiacon.
Álmokat is kergetnek a vevők. Álomlakás, képletes kifejezés, ahogy az álomotthon is az. Keressük, de nem találjuk. Ha megtaláljuk, megunjuk és mást akarunk. A sok divatos lakáskép, lakásbelső, lakástrendek hatása a többségen észrevehető. Kevés ember az, aki ki tudja magát vonni az alól, amit lát és amire egyébként vágyik. Sokszor pont azt látja, vagy éppen csak azt veszi észre, amire vágyik. A cikk erre akarja felhívni a figyelmet, hogy nem biztos érdemes valami olyasmire vágyni, ami csak a pillanatok hatása, lehet egyszerű délibáb. Ebből születhetnek olyan otthonok, amik később idegesíthetnek is minket. Színek és formák, megoldások, amiktől idővel ki ver minket a víz. Annyira elragadtathatjuk magunkat, hogy később akár ez még az ingatlanunk el- vagy kiadását is veszélyeztetheti. Az „egyedi ízlés”, a sok különleges lakberendezői csoda, idővel giccs lehet, mint egy extrém frizura vagy hajszín. A pillanatnyi lelki állapotunk kifejezői.
Továbbra is ott tartunk, hogy miben jó lakni. A kérdés nem is olyan egyszerű, mert változunk, így a környezetünk is változhatna.
„Ahogy az önismeretben, úgy az otthonteremtésben is lehet persze fejlődni.”
– olvashatjuk az optimista szavakat.
Otthomteremtés. Szintén nem a helyről szól, az ingatlan elhelyezkedéséről. Milyen érdekes, ugye. Az ingatlan árát döntően az határozza meg, hogy hol van. Az otthonteremtés még legkevésbé arról szól, hogy az ingatlan hol van. Ma erről a kettőségről, erről a látszólagos ellentmondásról beszélgetünk és hangosan gondolkodunk.
Otthonkeresők országa vagyunk, ez nem vitás. Otthonteremtők vagyunk, ki-ki a maga eszközeivel. Lélekbúvárkodunk, a nemek szerepét ebben nem elfelejtve, az érzelmek birodalmába tévedünk. Valójában ez a lakáspiac. Valójában ez mozgatja, ez ösztönzi a szereplőket döntésekre, ebből lesznek bérleti és adásvételi szerződések, de még emiatt vágnak bele építkezésekbe is. Pénzügyek, befektetések, statisztika, adó- és ingatlanjog, mérnöki és műszaki kérdések, mind-mind csak részletkérdések a lakáspiacon. Otthonokat nem lehet pénzből teremteni, jogi és mérnöki szempontból is értelmezhetetlen az otthon fogalma. A statisztika minőségileg sem tud különbséget tenni az ingatlanok között, nemhogy vizsgálhatná az otthon fontosságát az ingatlannal szemben. Az otthon egy irracionális fogalom, mint egy irracionális szám. Nem írható le két szám hányadosaként. Pl. a pí ilyen érdekes szám. Minden otthon ingatlan, de nem minden ingatlan otthon.
Miben jó élni? Otthonokban és nem ingatlanokban. Ahol otthon érezzük magunkat.
„Az otthonunkkal kapcsolatos elképzeléseinket ugyanis önmagunk megismerésére, kapcsolataink feltérképezésére és a változás elősegítésére is használhatjuk.”
– csengenek fel újra a pszichológus szavai a cikkben. Tovább is megy és az álmaikat kergető vevők, az álmokat áruló lakáspiac finom kritikáját tudományos köntösbe öltözteti fel.
„Egy francia pszichoanalitikus, Alberto Eiguer megfogalmazása szerint az otthon olyan, mint egy külső bőrréteg, és ha költözünk, az a vedlés megfelelője. Ez a bőr egyben tart, identitást ad, beburkol, de meg is mutat minket a külvilágnak. Amikor már szűkösnek érezzük, úgy gondoljuk, le kell vedlenünk, költöznünk kell, mert ott az új bőr ígérete, amely lehet szebb, kényelmesebb. Munkál bennünk egy tudattalan otthonkép a földi paradicsomról, ahol védelmező lények élnek, ahol mindig megfelelő a hőmérséklet, ahol nincs veszekedés, gyönyörű a terített asztal. Az otthon valóban védelmező feladattal is bír, de idealisztikusan semmi nem elérhető. Ha nekünk ebből a képből annyi megvan, hogy a család együtt le tud ülni az asztalhoz vacsorázni, örüljünk ennyinek, mert ez is rengeteg – és a szituáció további, nem annyira idilli hozadékát próbáljuk meg humorral kezelni.”
Jaj, tudjuk, hogy vannak a magukat nagyon racionális embereknek beállítók, akik szerint ők mindig és mindenkor ki tudják zárni az érzelmeiket, amikor döntéseket hoznak. Az ilyen embereken sosem tudjuk, hogy először nevessünk és utána sírjunk, vagy fordítva. Az ember nem tudja kizárni az érzelmeit, képtelen rá, mert ettől ember és nem egy gép.
Az álmaikat kergetők mind valamilyen mintát követnek, kergetnek. Valamit otthonról hoznak, vagy amire vágytak előtte. Az első saját otthon, legyen az saját tulajdon vagy bérelt lakás. Az első építkezés. Sémák, ideálok, amikről kiderülhet idővel, hogy nem is mi vagyunk.
Számtalan példa mutatja azt, hogy fiatalon kevésbé keresik az otthont egy ingatlanban. Idő kell hozzá, hogy észrevegyük egy eladó vagy kiadó lakásban, hogy az mitől lehet és mitől nem az otthonunk.
A bérbeadók és eladók ezzel jobb, ha tisztában is vannak. Már sokszor a korból lehet tudni, hogy az adott lakásnéző mennyire tekinthető komolynak vagy teljesen komolytalannak. Arról nem is beszélve, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a lakásunk úgy abban a formában nem is tekinthető otthonnak.
Hirdetés alapján mindenki azt gondolja, hogy az ingatlant a hely ad el vagy ad ki. Ez minden típusú lakáshirdetés alapja, az elhelyezkedés túlértékelése. Ez alapján elég lenne annyi is, hogy megadjuk a címet és mindenki eldöntheti, hogy kell vagy sem a lakás.
A valóságban jön a vevő és a bérlő, majd az a bizonyos első benyomás. Otthon érzi benne magát vagy sem. Eladóként és bérbeadóként is arra a pillanatra érdemes leginkább figyelni, amikor a lakástnéző belép az ingatlanba. Másodpercek alatt derül ki. Beindul a kémia, megváltozik a nézelődő lelkiállapota vagy sem. Ha nem történik semmi, akkor ezt is vegyük észre. Ne erőlködjünk és ne hitessük el magunkkal azt, amiről eleve tudjuk, hogy nem igaz. Sok bérbeadó és eladó nem érti a lakásnézőket. Ők azok, akik általában saját magukat sem értik. Ma hozzájuk is szólunk. Főleg azokhoz, akik emellett még kiszolgáltatottak is, hiszen el kell vagy ki kell adni a lakásukat mindenáron. A kiszolgáltatottság önzővé tesz, írtuk.
Ebből lesznek trükkös hirdetések és hirdetési szövegek, csalóka fotók és sok mellébeszélés egy lakásbemutatón. De ilyen cipőben járnak az ingatlanosok is, akiknek minden ingatlan eladó, akkoris, ha az nem otthon. Ami másnak rossz döntés, az nekik lehet jó.
A lakáspiac tele van érdekellentétekkel, ellentmondásokkal, de még önmagunkkal is harcolunk, nem csak másokkal. Ezért nem biztos, hogy ingatlanos segítségre, építészre és lakberendezőre van szükségünk, ha valahogy nem érezzük otthon magunkat. Otthonterápia? A pszichológia nem is lélekbúvárkodhatna emberközelibb területen, mint az otthonokban.
„Bár könnyebbnek tűnik ilyenkor lakást váltani, gyakran a lakókban van a probléma és nem a lakásokban. Van, aki nem a maga számára teremt otthont, hanem létrehoz egy kirakatlakást, amelyben ő sehol sincs. Az is előfordulhat, hogy a pár egyik tagja nem is akar közös otthont a másikkal, de ezt még magának sem fogalmazta meg, a probléma helyben robban ki.”
– fejti ki röviden tömören a pszichológus az otthonkeresők lakáspiactól sem független lelki vívódásait. Ilyenekből lesznek a lakásturisták, akik csak azért néznek eladó és kiadó lakásokat, mint például moziba járnak: álmodoznak. A lakáspiac az álmodozók és álmok világa, ami lelkibeteggé is tehet minket.
Forrás: Nők lapja, 2017. augusztus 16., Hol jó lakni?, Szigeti Hajni
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
