Fogyunk, amiről van olyan vélemény is, hogy egyáltalán nem olyan nagy baj. Az sokkal fontosabb, hogy egészséges legyen a korösszetétel. Csak nálunk a demográfiai folyamatokban, a népességfogyás egyenlő az elöregedéssel. Egyre több az eltartott és egyre kevesebb az eltartó. Ez pedig a lakáspiacon is nagyon érdekes képet mutat.
Hiába csökkent a lakosság száma 1990-2016 között 5,5%-kal, a lakásállomány közben több mint 14%-kal nőtt Magyarországon. Egyre kevesebben, egyre több ingatlanban élünk. Ez már a társadalmi folyamatokat is kifejezi, a csonkacsaládok növekedését és az egyedül élők számának az emelkedését.
Bizonyos szempontból kijelenthető az, hogy hiába fogyunk, ha egyébként egyre több ingatlanra van szükségünk családi- és párkapcsolati szokásaink megváltozása miatt.
De természetesen nem csak erről van szó. Láthatjuk ,hogy nem csak a lakásállomány nőtt ez elmúlt 26 évben, hanem a nem lakott lakások száma is 47%-kal lett több. Itt már azért érezhető, hogy a társadalmi folyamatok az ingatlanpiacon is komolyan éreztetik a hatásukat. Viszont vannak még itt további érdekességek is.
Ha a használati jogcím szerint nézzük meg a lakott lakásokat, akkor azt láthatjuk, hogy a saját tulajdonosa által lakott lakások száma 2001-2011 között nőtt, de 2011-2016 között viszont már csökkent. Ez már nem írható mind a népességfogyás és az elvándorlás számlájára. Ebben benne van a hitelválság következménye és a Nemzeti Eszközkezelő hathatós tevékenysége is. Közel 28 ezer lakás volt tulajdonosa lett bérlője a saját lakásának 2012 és 2016 között a Nemzeti Eszközkezelő segítségével. Tehát a 105 ezerrel csökkent tulajdonosi lakásszámnak a negyedét jelenti ez az állami adósmentés. A bérlők által lakott lakások száma pedig értelemszerűen 15 éve folyamatosan nő Magyarországon.
A 2011 és 2016 közötti időszakban 45 ezerrel több lett a bérelt lakás ,amiből már viszont több mint a felét a Nemzeti Eszközkezelő bérlői jelentik.
A téma nagyon kényes, tudjuk, hogy nem szívesen beszél erről nagyon senki. A médiában is csak néha-néha hallani félinformációkat erről. Így viszont már érthető, hogy mennyire pici a magyarországi bérelt lakások piaca és arra milyen közvetett hatással tud lenni maga az állam vagy éppen közvetlenül az önkormányzatokon keresztül. A piaci alapú albérletpiac az elmúlt 5 évben nem tudott olyan mértékben növekedni, mint az állami bérlakáspiac – jelenthetjük ki most már a számok alapján teljesen biztosan.
Azt is lehet néha hallani, hogy bár Magyarország egésze fogy és elnéptelenedik, bezzeg Budapest él és virul. Ezért nézzük meg a számokat közelebbről. Ugyanis a számok soha sem hazudnak, hanem csak mi emberek magyarázzuk őket félre. Az országos negatív folyamatok (nagyobb) részben Budapestet is érintik. 1990 és 2016 között Budapest lakossága több mint 14%-kal csökkent.
Még mindig nem élnek annyian Budapesten, mint éltek 15 évvel ezelőtt. 2011 és 2016 között 35 ezerrel nőtt Budapest lakossága.
Ezt nem lehet nevezni erős belső migrációnak. Budapest is szenvedett az elvándorlástól és szenved még ma is. Ezt az elmúlt 5 év minimális növekedése is nagyon jól mutatja. Az országos jelenséggel teljes harmóniában Budapest 14 %-os népességcsökkenése (Megjegyzés: Budapest jobban fogyott, mint az ország!) mellett 14%-kal nőtt a lakásállomány. A növekvő lakásállomány mögött az az országos folyamat is jól látható, hogy egyre kevesebben élünk egyre több lakásban Budapesten is. Miközben a nem lakott lakások száma még mindig több mint volt 2001-ben. A nem lakott lakások száma csökkent 2011 és 2016 között. Budapest fénye lehet még a régi, de a dicsősége egyelőre még a múlt homályába vész.
A tulajdonosai által lakott lakások száma 2001 és 2016 között nőtt, de 2011 és 2016 között viszont már az országos folyamatoknak megfelelően itt is csökkent. A hitelválság Budapestet is érintette. Közben a bérelt lakások száma is nőtt, de nem úgy mint országosan. Nagyon érdekes, hogy a nagy hitekkel és tévhitekkel ellentétben az elmúlt 15 évben csak 15 ezerrel lett több a bérlők által lakott lakások száma Budapesten.
2001 és 2011 között a bérelt lakások száma csökkent. Erről sem nagyon lehetett hallani, mert az a tévhit járja, hogy Budapesten a bérelt lakásokra mindig nagy szükség van és erős, növekvő a kereslet.
Ehhez képest ezt a képet árnyalják a számok. Amíg országosan folyamatosan nőtt a bérelt lakások száma az elmúlt 15 évben, ez Budapestről már aligha mondható el. 2011 és 2016 között 21 ezerrel több lett a bérelt lakás.
Jól mutatja azt, hogy a budapesti bérelt lakások piaca is inkább kimászott a gödörből az elmúlt években, de 2001 óta a bérelt lakások aránya az összes lakáshoz képest 13% alatt stagnál.
Egyben ez pedig nagyon szépen mutatja, hogy a kereslet nagyon is korlátos. Ha azt vesszük figyelembe, hogy 117 ezer volt a piaci és nem piaci bérelt lakások száma összesen Budapesten és közben több mint 104 ezer lakás állt üresen 2016-ban ugyan ebben a városban, akkor ennek üzenet értéke van.
Azt üzeni Budapest, hogy itt sem lehet mindent kiadni, nem csak az ár miatt, hanem azért is, mert nincs rá bérlői igény.
Budapesten az állami/önkormányzati és piaci alapú bérlakáspiac a lakásállomány kevesebb mint 13%-át érinti már 15 éve. Ebben a 13%-ban pedig még az önkormányzati bérlakáspiac is jelentős. Érdekes elgondolkodni a különböző módon felhergelt tömegeknek azon, hogy ha Budapest sem tudja magát kivonni a demográfiai folyamatok káros hatása alól, akkor mi várható itt később?
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
