Ha a társasház alatt van üzlethelyiség, eljöhet a nap, amikor valamilyen vendéglátó helyiséget szeretnének ott nyitni. Egy lakóközösséget megoszthatja melyik szolgáltatás hasznos melyik nem rájuk nézve. Vitákat, állandó feszültséget jelenthet, főleg ha előtte sosem volt a házban ilyen szolgáltató. A ház körül a forgalom megnőhet, nehezebb lehet parkolni, több ember mozoghat, beszélgethet. A példa adott és nagyon is élő. Étterem akar nyitni ott, ahol eddig egy csendes és láthatatlan cég működött. Egy étterem, mely főzni akar (hideg-meleg konyhát üzemeltetni), ezzel felmerül a szagok és a szemét problémája is. A lakók elkezdenek aggódni, „hallucinálnak” és mindjárt túlvilági poklot vízionálnak a ház körül. A társasház közös képviselete nyomás alatt van, így mindent elkövet, hogy lehűtse a kedélyeket, elébe menjen a káosznak. Azon kívül, hogy közgyűlést tart és minden felmerülő kérdésre választ próbál adni, a jogi háttérről is tájékoztatja a lakókat. Állásfoglalást kért a Társasházkezelők és Közös Képviselők Országos Szövetségének Elnökétől, Jogászától. A közös képviselet kérdései és az Elnök Asszony válaszai:
„1.Szükséges-e a tulajdonos közösség (közgyűlési határozat) határozata arra, hogy a képviselet a hozzájárulási nyilatkozatot aláírja, megadja az étterem üzemeltetéséhez, vagy ezen esetben (mivel vendéglátó megjelölési ingatlan) elég csak a képviseletnek aláírnia közgyűlési határozat nélkül?
A Társasházi törvény (Ttv) 18. § (1) bekezdés szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek megváltoztatott használatához a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges és az engedélyhez nem kötött építési munkák esetén sem alkalmazni a 21. § (1) bekezdését. Továbbá a Ttv. 18. § (3) bekezdés b) pontja tartalmazza azokat az eseteket, amikor a közösség kifogással élhet, étterem esetén pl. a szemét elhelyezés szokott gondot jelenteni, valamint az ételszag, ha nem megfelelően tervezték meg az elszívást.
2. A tulajdonosok teljesen megvétózhatják-e ezen albetét meleg-hideg konyhás étterem megnyitását, ezzel ellehetetlenítve ezen albetét bérbeadását, eladását?
Miután nem kell hozzá közgyűlési határozat, így nem akadályozhatják meg, de a működés során fellépő zavarok miatt bejelentéseket tehetnek. Ezért kellene lehetőleg minden konfliktus forrást írásban rögzíteni és még most megoldást találni a tulajdonosok által tett kifogásokra.”
Összefoglalva, a lakóközösség tehetetlen, ha az étteremtulajdonos minden szabályt betart. Panaszkodni és elégedetlenkedni mindezektől függetlenül lehet. A társasházi élet a szoros egymás mellett élésről szól, amiben a bérlők mellett utálhatjuk éppen a házban és a ház alatt üzemelő különböző vállalkozásokat is. Egy jó étterem egy társasház alatt nem csak kellemetlenségekkel és kompromisszumokkal járhat együtt. Lehet hozzáadott értéke is, ami akár a házban lévő lakások árában is érvényesíthető. Egy jó étterem környezete szinte mindig rendezett, hangulatos. Élettel tudja megtölteni az amúgy nagyon unalmas hétköznapi életteret. Érdemes lehet elgondolkodni azon lakóként hogyan nyerhetünk ezzel. Azok a társasházak a sikeresek, ahol képesek közösségként működni. A társasházak attól lehetnek még jobbak és élhetőbbek, ha a lakói nem csak a saját lakásukkal foglalkoznak, hanem magával a házzal is.
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
