Sok szó esik ma az okos otthonokról, ami egyelőre csak a kényelemről szól és a sci-fi filmek életérzésére hajaz. Az energiahatékony és a környezetbarát megoldások nem feltétlenül okosak. Attól, hogy különböző otthoni készülékeink tudnak kommunikálni egymással és velünk, attól még a lényeg nem változik.
Split klímák hűtésre és fűtésre
A lakásaink hűtése és fűtése továbbra sem túl hatékony és környezetbarát. Első sorban azért, mert ma még a kettő élesen el van választva egymástól. Alig épül olyan új társasház, ahol a kettő alapból megoldott. Az elmúlt 15-20 évben is nagyon kevés olyan családi ház és társasház épült, ahol a kornak megfelelő korszerű, energia- és költség hatékony hűtés-fűtés rendszer lett kiépítve. A split klímák megjelentenek külön egységként a lakásokban és házakban. Hűtünk velük elsősorban. Az igazán merészek és bátrak akár fűthetnek is vele. Évek óta téma már a gázalapú fűtésrendszereket kiváltják vele és a lakás hűtés-fűtése a klíma feladata. Így egyesítve a hűtés-fűtés rendszert. De ez nem általános megoldás és nem is túl elterjedt. Az oka valószínűleg egyszerű: a klímának van hangja, ami sok embert zavar. Az sem szeretjük, ha fúj ránk valami. A fűtés az legyen hangtalan és ne mozogjon tőle úgy a levegő, mint ha állandóan egy ventilátor mellett élnénk – gondolja a magyar, nagyon helyesen.
Fan-coil rendszerek
Az elmúlt 15-20 fűtés-hűtés rendszer a fan-coil, ami akkor is zúg, amikor hűt és akkor is, amikor hűt és persze fújja is a levegőt. Ez pedig egyáltalán nem túl felhasználóbarát megoldás. Nem lehet hozzá szokni. Az első pillanattól kezdve idegesítő és aki már lakott ilyen lakásban, az nem sírja vissza ezt a hűtés-fűtés típust. Az ilyen lakásoknál inkább azt szeretik a lakók, hogy általában jó hőszigeteltek, így keveset kell fűteni télen, egész jó idő van a lakásban. Ha éppen valamit elrontott a kivitelező, akkor meg zúghat a fan-coil.
Geotermikus és hőcserélő megoldások társasházakban és családi házakban
Az elmúlt egy-két évtizedeben nem csak a fan-coil rendszerek és a split klímák jelentek meg, de még ritkább vendég lett a geotermikus hűtés-fűtés. Aki még nem volt ilyen lakásban vagy házban, annak úgy lehet ezt legegyszerűbben érzékeltetni, hogy a falakban-mennyezeten és a padlóban futnak a fűtés-hűtés csövek, amikben télen melegvíz, nyáron hidegvíz kering. Magyarul a lakás (fal)felületi hűtik és fűtik a lakást. Az egyik legjobb, ha nem a legjobb hőérzetet biztosító hűtés-fűtés rendszer. Azt nem mondanánk, hogy a legolcsóbb, mert egy geotermikus hűtés-fűtés rendszernek állandó fenntartási költségei vannak. Az igaz, hogy nincs gázszámla, de van helyette egy fix villanyszámla és rendszert is karban kell tartani, be kell állítani, ellenőrizni kell évente legalább egyszer, aminek az árát csak az tudja, aki ilyen házban vagy lakásban él.
Mi magyarok ebben is mások vagyunk
Egyelőre olyan hűtés-fűtés rendszer nincs, aminek ne lennének jelentősek a beruházási és/vagy a fenntartási költségei. Legalábbis a magyar hétköznapokban biztosan nincs ilyen. Már csak azért is, mert mi magyarok nem 19-20 fokos lakásokban szeretünk élni télen sem, hanem inkább 24 fokosban. Annak meg ára van. Sőt nyáron is azt szeretjük, ha kb. ilyen hőfok van a lakásban. Igazából azt szeretnénk, ha 23-24 órában az év 365 napjában ilyen hőfok lenne a lakásban. A hőigandozásokat rosszul viseljük akár a meleg akár a hideg irányából nézzük. A jövő Magyarországán sem fogunk úgy gondolkodni a fűtésről, mint Észak-Európában Írországtól, Skócián át Norvégiától Svédországig. Valljuk be, a 23-24 fok nagyon kellemes hőérzetet biztosít, az a se nem túl meleg se nem hűvös. De ne szaladjunk ennyire előre, mert egyelőre nálunk a fűtés elég komoly társadalmi probléma. Az egyik legnagyobb légszennyező, ami egyben pusztít is minket. A fűtéssel nem csak fűtjük az utcát, de mérgezzük is.
A távfűtés szerepe az „okos” Magyarországon
Ezért és talán nagyon helyesen a távfűtésrendszer széleskörűbb bevezetésén dolgoznak. A távfűtésről a többség a drága fűtés jut eszébe és persze a panellakások és nem a bécsi belváros, ahol csak távfűtéssel fűtenek. Erre hívta fel figyelmet a Hungarian Energy Investment Forum 2017 rendezvényen Orbán Tibor, a Főtáv Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese:
„Jelentős fejlesztéseket hajt végre a Főtáv Zrt., ezek következtében kialakulhat a bécsihez hasonló távfűtési rendszer. Hosszú távon az a cél, hogy eltűnjenek a kémények a belvárosból – köszönhetően a zöldülő és olcsóbbá váló távfűtésnek”
A városiasodás, a városok fejlődésével nem az egyedi fűtésrendszereké a jövő. A távhő attól tud költséghatékonnyá és környezetbaráttá válni, ahogy eléri a méretgazdaságosságot. A magyar távhőrendszer fejleszthető, összekapcsolható, a fogyasztók száma drasztikusan növelhető, amivel nem csak hatékonnyá, de kevésbé környezetet megterhelővé is válhat a fűtés. A napi.hu cikkében is erre céloznak, amikor a távhő jövőbeni szerepét írják körbe.
„A budapesti belváros – az V., VI. és VII. kerület – jelenleg teljesen távhőmentes, szemben Béccsel, ahol a város teljesen lefedett távfűtéssel. A bécsi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a távhő olcsón fenntartható, ráadásul zöld – ezért folyamatosan bővül ott az ügyfélkör. Ezzel szemben a budapesti távhőrendszerek szigetszerűen működnek, távvezetéki összeköttetés nélkül. Így viszont egy rendszerben csak egy energiatermelő van – vagyis monopolhelyzet alakult ki -, más szóval a hőtermelői verseny hiányzik a rendszerből.”
Kéménymentes Budapest? Lehetséges!
A távhő, nem csak fűtést, de melegvíz szolgáltatást is jelent. Így a különböző villany és gáz vízmelegítő készülékek is kikerülhetnének olyan lakásokból, ahol a távhő szolgáltatás megjelenne. Első körben a pesti belváros a célpont, de ezzel együtt ugyan úgy célpont lehet belbuda is. Szépen lassan pedig egész Budapest, mert a távhő hálózat az egész várost behálózza. Egész Budapestet rá lehet kötni, így csökkentve a hőveszteséget, csökkentve a felesleges költségeket, a fenntartási költségek sokkal több lakáson oszlanának szét, magyarul igen olcsóvá válhatna hosszú távon. Milyen érdekes lenne, ha Budapesten tényleg eltűnnének a kémények. Jó lenne már búcsút inteni a CO-mérgezésnek, és a gáz csak a gáztűzhelyekhez maradna a lakásokban, házakban.
Távhűtés? Miért ne!
Sőt, merjünk nagyon álmodni és legyen a távhő mellett távhűtés is. Az elve ugyanaz. Nyáron hidegvizet kellene keringeni a lakásokban. Na persze nem radiátorokban, mert a radiátorokat is szépen lassan el kellene felejteni. A hűtés és a fűtés falakban menjen. Milyen jó lenne az okos otthonokról úgy beszélni, ha nekik köszönhetően télen-nyáron 23-24 fok lenne otthon és még jóval olcsóbb is lenne, mint a mai megoldások. Egy okos hűtés-fűtés rendszerrel ez tényleg elérhetővé válhatna Magyarországon, fenntartható költségek mellett, sokkal inkább környezettudatosan, mint ma, mert a környezetünk szennyezésével mi magunkat is pusztítjuk. Nem akarjuk mi állítgatni a fűtést és a hűtést, nem akarunk vele kommunikálni, még érteni sem akarjuk hogyan működik. Mi csak azt akarjuk, hogy télen nyáron jó idő legyen otthon.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
