A magyar családmodell 1 gyerekes. 55% volt 2011-ben az ilyen családok aránya. A családi otthonteremtési kedvezménynek biztosan az a célja, hogy ezen változtasson? A kérdés teljes mértékben idealisztikus, mert egyértelműen nem. Leplezetlenül minden arról szól, hogy aki tud, képes és szándékában áll vásároljon lakásokat, építsen házakat. A gyerek a CSOK-modellben másod vagy inkább harmadlagos kérdés:
1. Hogy minél többen vegyenek új lakást vagy építsenek új házat
2. Egyre kevesebben vegyenek használt lakást és házat és próbálják meg felújítani
3. Az persze előny, ha azért egy részük családbővítést is tervez mindeközben
Át is nevezhetnénk „újlakásteremtési kedvezménynek” a CSOK-ot, mert minden elemében azt a célt szolgája, hogy a családok a gyerekvállalás helyett, az új lakások és házak vásárlását helyezzék előtérbe.
Számháborúzhatnánk, de a gyerekes családok döntő többsége használt ingatlant vásárol. Aki ezt nem veszi figyelembe, azt nem érdekli a családok érdeke.
Az építkezések ilyen szintű erőltetése, az új házak és lakások pozitív diszkriminációja család- és egyben gyerekellenes.
„Az elmúlt évtizedekben csökkent a kétgyermekes családmodell súlya, egyre több család vállal csupán csak egy gyermeket, ugyanakkor csekély mértékben nőtt a három vagy több gyermeket vállalók részaránya is.” – írja a KSH a magyar családmodell számairól.
A CSOK-igénylők kb. 2/3-a nem is vállal új gyereket. Ez előre vetíti, hogy a magyar család-modellt alapjaiban a jelenlegi „otthonteremtési kedvezmény” nem fogja megváltoztani. Pedig Magyarországnak elsősorban új gyerekekre és más családmodellre van szüksége, nem pedig új lakásokra és házakra. Amíg ezt nem látjuk be, addig tovább fogyunk, miközben a saját farkunkkal verhetjük a csalánt és büszkén ordítozhatjuk a fájdalomtól, hogy „pörög az újlakáspiac”.
Az otthonokban pedig a magányosok tábora a legnagyobb. Egyre kevesebben egyre több lakásban élhetünk a jelenlegi népességi trend szerint. „2011-ben a lakások 30 %-ban csak egy személy lakott, öt főnél többen pedig a lakások mindössze 3,2 %-ban éltek.” – a KSH hívja fel a figyelmet a „magyar ember tragédiájára”. A most is zajló mikrocenzusból csak 2017 májusában tudhatjuk meg, hogy történt-e jelentős változás a családi- és lakásviszonyainkban az elmúlt 5 évben.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
