A Lánchíd Rádióban kérdeztek ma reggel minket kisgyerekes családok bérlési nehézségeiről. A téma bizonyos tapintatosságot igényel, de egyben racionálisan is kell néznünk a kérdést. Egyrészt le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a gyerek lenne a probléma. Egyáltalán nem az és nem is toleráljuk azt, hogy a gyerekre akarják hárítani a szülők felelősségét.
Mert az első és legfontosabb dolog, amit itt tisztázni kell, hogy a nehéz anyagi körülmények között élők, a kiszolgáltatottabb családok pusztán anyagi lehetőségeik miatt keltenek riadalmat a bérbeadók körében:
1. A lakásbérlés alapvető feltétele a biztos egzisztencia. Amikor azt látja egy bérbeadó, hogy szorongó, zavart, nem kiegyensúlyozott, nagyon zaklatott családok akarnak lakást bérelni, akkor nem olyan meglepő az ha nemet mond:
Ha megértjük azt, hogy a piaci alapú albérletpiacon a bérlők anyagi háttere kulcsfontosságú, akkor a következő téma a változó lakhatási normákban keresendő.
A 21. században a gyerekszoba már egy alapfeltétel. A bérbeadók, a lakásaikba bérlő típusokat keresnek. Családokat nem kicsi lakásokba keresnek, hanem nagyba, értsd több szobásba.
2. A modern szemlélet szerint a lakás hálószoba száma határozza meg, hogy milyen és mennyi lakót várnak a lakásukba a bérbeadók. Amíg a klasszikus hozzáállás szerint – amit általában még a nehezebben élő bérlők a mai napig is előszeretettel hangoztatnak – a lakásokról méret alapján döntötték el, hogy hányan lakhatnak benne.
Ma a Családi Otthoteremtési Támogatásban is 60 nm van meghatározva 3 gyerekre, mint minimum lakásméret. Őszintén bevallhatja mindenki, hogy alkalmatlan a mai értelemben egy ekkora lakás egy öttagú családnak.
Persze a saját tulajdonú lakásban annyian laknak ahányan csak akarnak. A bérelt ingatlanoknál, már a bérbeadó joga ezt meghatározni. Így eljutunk a következő témához, ami szintén az elmúlt 15 évben lett látványosan hangsúlyos a bérlakások piacán.
3. A bérlők választanak lakást, a bérbeadók viszont bérlőt. Egyre inkább az a jellemzőbb, hogy a bérlő lakásbérlési szándéka csak egy feltétel a sok közül.
Hiába gondolja, vagy hangosan kommunikálja azt a bérlőjelölt, hogy „mit érdekli a bérbeadót hányan laknak a lakásba, ha mindent ki tudnak majd fizetni”, addig a bérbeadók évről évre egyre inkább megválogatják, hogy kit engednek be a lakásukba és kit nem.
Ez a családokat fokozattan súlytja, ha olyan lakást akarnak kibérelni, ami családoknak alkalmatlan, mert nincs benne gyerekszoba.
4. A gyerekszoba kérdését, csak azért most hozzuk előtérbe, mert csak az előző három téma megértése után válik igazán érthetővé.
A bérbeadók válogatnak és nem azért, mert nincs jobb dolguk, hanem azért, mert a lakáshoz illő legjobb bérlőt keresik. Igen, a lakáshoz illő bérlőt, aki abban elfér, jól is érzi magát és gond nélkül ki is tudja fizeni.
Az albérlet hirdetésekben is egyre gyakoribb, hogy megjelölik ki számít ideális bérlőnek a lakásba. Családoknak kiadó lakásnál a gyerekek száma is olvasható egy-egy hirdetésben ma már.
A családos bérlők minden gond nélkül tudnak bérelni a 3 szobás lakások piacán, ahol van 2 hálószoba és egy közös tér (nappali a konyhával például). Az egyik szoba a szülők hálószobája, a másik szoba pedig a gyerekszoba, amiben méretétől függően 1 vagy 2 kisebb gyerek kényelmesen elférhet. Akinek erre nincsen anyagi kerete, az ma egyre nehezebben érvényesül a bérlakáspiacon. A nappali + hálószobás, tehát a 2 szobás lakásoknál még előfordulhat, hogy egy-egy bérbeadó a lakás más adottsága miatt – mert van benne egy közös tér pl. egy étkező-konyha – még kiadja 1-2 gyermekes családoknak is. De az ilyen bérbeadó is egyre ritkább az albérletpiacon.
Az egyszobás garzonok tulajdonosai nem az egy gyerekes családokat, vagy a gyereküket egyedül nevelő szülőket tartják a célközönségüknek, a közös tér, a külün gyerekszoba és a privát szülői hálószoba hiánya miatt (= egészséges lakásviszonyok)
Még egyszer hangsúlyozzuk, a szülők felelőssége az, hogy milyen anyagi feltételeket tudnak teremteni a családjuk számára, nem a gyereké.
Az egészséges lakásviszonyok a bérlakáspiacon jobban érvényesülnek ma, mint a sajáttulajdonú lakásokban, ahol még mindig nagy a zsúfoltság.
A gyerek csak szenvedő alanya ennek a történetnek. A szociális bérlakáspiac egyre sürgetőbb téma nálunk is, mert a piaci/magán vagy verseny alapú albérletpiac megteheti azt, hogy egyszerűen nem áll szóba a számára nem megfelelő bérlőkkel, kizárja őket, nem vesz tudomást a keresletükről. Fél, joggal, és itt elidőznénk most egy másik tévhitnél, amit a rádióműsorban az ügyvéd hangsúlyozott:
5. Nem igaz az, hogy a gyerekes bérlőket a bíróság nem tesz ki a lakásból, vagy jobban védi őket a törvény.
Ez tényleg így van. Ha jogvita van, per, végrehajtás és lakáskiürítés, akkor a kiskorúval a gyámhivatal foglalkozik. A folyó jogi ügyben a bíróság rá is fog kérdezni, hogy van-e kiskorú az ingatlanban. De innentől kezdve nincs semmilyen különbség, nincs pozitív diszkrimináció az eljárásban, mert kiskorú is él az albérletben.
Ismét – talán nem is utoljára hangsúlyozzuk – hogy a gyerekekre áthárított felelősség egy társadalmi előítélet az albérletpiacon. Nem a gyerekektől fél a bérbeadó, hanem a szüleitől. Még hozzá teljes joggal.
Az ügyvéd úr elmondta azt is, hogy a Lakástörvény 21. § (1) szerint a bérlő kiskorú gyermekét a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatja.
6. Az viszont igaz, hogy ha a bérlő eltitkolja, hogy van kiskorú gyermeke, azzal a bérbeadó az ég világon semmit sem tud kezdeni, mert a bérlőnek joga van a saját kiskorú gyermekével együtt élni a lakásban.
Hangsúlyozzuk, hogy ez csak a kiskorú gyermekére vonatkozik. Nagykorúra, házastársra, más rokonra egyáltalán nem. Csak önkormányzati lakásoknál van az, hogy a bérlő a teljes családjával együtt jogosult a bérleményt használni a bérbeadó hozzájárulása nélkül a Lakástörvény 21. § (2) szerint.
A szegény embert az ág is húzza, sóhajthatnak fel most sokan. A népi bölcsességekben rejlő igazságok örök érvényűek. A bérlakáspiacon is jól látszik, hogy a társadalom leszakadó rétegei, vagy akik a szakadék szélén egyensúlyoznak, egyre inkább úgy érezhetik magukat, mint a kivert kutyák. De a túlélés ösztöne, az élniakarás, a jobb életben való remény, a család fogalmához erősen hozzátartozó otthon megteremtése is összetett és nagyrészt összefüggő szociológiai kérdések. A bérbeadók csak azt tapasztalják, hogy ahol családokkal kerülnek vitába, ott sokkal időigényesebb és akár veszteségesebb/költségesebb is lehet a helyzet rendezése.
7. Az albérletpiacon, ha családok nem fizetnek és nem is mennek el, a bérbeadónak sokkal több idejébe, energiájába és természetesen költségébe kerül az ügy rendezése, mert a családok nehezebben költöznek.
Egyedülálló személy, vagy egy pár, ha vitába kerül, tartozást kezd el felhalmozni, legtöbbször eltűnik az albérletből, mert egyáltalán nem érzi azt otthonának. Ha családok kerülnek bajba és vitás helyzetbe, az otthon = családi fészek nagyon erős ellenállásra, sokszor irracionális viselkedésre sarkalhatja az érintett szülőket, akik oroszlánként védelmezik a családot és az otthonukat, amit annak is éreznek.
Visszautalva a jogi útra, ahol nincs különbség családok és nem családok kilakoltatásában, a valóságban a családok miatt inkább kell bírósághoz fordulnia a bérbeadónak, mint gyerek nélküli bérlők esetében.
A lakhatás joga, a lakásban élés joga nem alanyi jog, de megkérdőjelezhetetlenül emberi jogunk. Az már egy másik kérdés, hogy a magánbérbeadókat nem lehet és nem is szabad összekeverni a szociális alapon bérbeadókkal (pl. önkormányzatok). Két külön kereslet és két külön kínálat van jelen a magyar bérlakások piacon. 8% a szociális és egyéb alapon, de ezzel szemben csak 3% a magánbérbadóktól bérlők száma ma Magyarországon . Egyértelmű, hogy a szociális bérlakáspiac mérete és kereslete jóval nagyobb, ahol ha nem találnak maguknak lakást a kiszolgáltatott helyzetben élő családok, akkor megjelennek a magánbérbeadók piacán, viszont ott nem látják őket szívesen.
Összefoglalva a szociális bérlakáspiac kínálalathiánya és a magán bérlakáspiac racionalitása vívja ádáz csatáját nap mint nap.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
