Minden csak idő kérdése, mondják a biztosítók. A társasházi lakástulajdonosok tudják, hogy ez zárt „kényszer” közösségekben mennyire igaz. Mégis, a lakásbiztosítások aránya évről évre csökken Magyarországon, annak ellenére, hogy a költsége nem igazán magas. Havi kb. 1000-5000 Ft plusz ráfordítást jelenthet, lakástól, társasháztól és ingóságoktól függően. A csökkenő lakásbiztosítások mögött meghúzódhat egy érdekes és meglehetősen bosszantó jelenség. Nevezetesen, nekünk kell sokszor megvívni a csatát a biztosítóval, ha káresemény történik. Nem lehetünk 100%-ig biztosak abban, hogy a biztosító nekünk a legjobbat akarja. Van egy fajta érdekellentét a biztosító és ügyfelei között. A biztosítók szeretik előre megtervezni azt a kárösszeget, amit évente kifizetnek. Lesznek jobb és rosszabb éveik. Ha a mi káreseményünk pechünkre egy biztosítót éppen túlterhelő évben történik, biztosak lehetünk benne, hogy jönnek majd a kárszakértői kifogások és a mellébeszélés.
A víz az úr
Társasházi lakásoknál a legtöbb káresemény vízzel kapcsolatos. Ezek származhatnak csőtörésekből, tető problémákból, dugulásból és néha gondatlanságból is. Egy érdekes probléma forrás tud lenni a fürdőszoba és ezen belül is a kád környéke. A kád alatt sokszor nincs burkolat. Ezért ha a kád körüli szilózás sérül, elöregszik, akkor vizet engedhet maga mögé. Apró problémának tűnhet, de egy idő után a szomszéd mennyezetén megjelenik a folt. A fürdőkád persze még rejthet további meglepetéseket is. A túlfolyónál, ha éppen nincs jól rögzítve a kádhoz (kilazulhat, vagy a gyerek játszik, esetleg sosem rögzítették jól), akkor mellette/körülötte is leszivároghat a víz a kád alá, újra foltot eredményezve az alsó szomszédnál. Ma már egyre ritkább, hogy a biztosítók „foltokra” állapítanának meg kárösszeget. Ilyenkor ugyanis az egész helyiség kifestésének költségét figyelembe kell venniük. Azért vannak trükkös kárszakértők, akik el akarják bagatelizálni ezt a kérdést, ha úgy érzik megtehetik. Nem szabad elfogadnunk a kárszakértő által ajánlott arrogánsan alacsony javítási költséget, érdemes úgy megállapodni, hogy számla szerin, utólag térítse azt meg a biztosító. A kárfelvételnél is oda kell figyelni arra, hogy minden kár és annak javítási módja – pontos költségek megnevezése nélkül – rögzítésre kerüljenek. Erre tudunk utólag hivatkozni, hogy a számlán szereplő tételek, miért indokoltak.
A trükközések persze nem érnek itt véget, mert ma egy konyha+nappali elég nagy tér ahhoz, hogy baj történjen benne. Ha pl. itt történik ázás, előfordulhat, hogy a parketta vagy a fali csempe sérül. Laminált parkettát sem lehet „foltban” javítani, csak egyszerre kicserélni az egészet. Ilyenkor egy komplett parkettázás költsége fogadható csak el a biztosítótól. Ha elázott a konyhafal, csempék hullottak le, bontani kell a fürdőszobában, akkor azokat „kókány” módon már nem raghatjuk vissza, ha még a kárszakértő így is gondolja. Csempét csak egyszer teszünk falra. A biztosítók persze minden ilyen esetben (csempe és parketta) törekszenek a költségek minimalizálására, mert a sérüléshez képest nagy a kár szakszerű javításának a költsége. De még véletlenül se hagyjuk magunkat megvezetni azzal, hogy elfogadjuk a kárszakértő érvelését és aláírjuk a jegyzőkönyvet. Ha úgy érezzük, hogy be akarnak csapni minket, akkor annak adjunk hangot. Ezek különösen akkor égető kérdések, ha nincs saját lakásbiztosításunk és a társasház tömbbiztosítása fedezné a károkat. Ilyenkor ugyanis előszeretettel „spórolnak” a biztosítók, megosztva a károk költségeit a károsultak között. Lehetnek nyertesei és vesztesei a történteknek, minden azon múlhat, hogy ki hogyan képviseli a saját érdekét. Akit kihasználhatnak, azt ki is fognak használni a biztosítók.
Társasházi biztosítás
Ma már szinte alapkövetelmény, hogy minden társasháznak legyen saját biztosítása. Leggyakrabban, a lakások is biztosításra kerülnek egyúttal, nem csak a közös területek. Erről érdemes minél előbb tájékozódni, amikor egy társasházban lakást vásárolunk. Néha a lépcsőházban is ki vannak függesztve a társasház biztosításának adatai, a biztosító nevével, a kapcsolattartó elérhetőségeivel és a kötvényszámmal együtt. Minden biztosítási részletet, szolgáltatásokat, jobb minél előbb alaposan megismerni és ezek alapján dönteni, hogy milyen típusú saját otthonbiztosítást kössünk. Az ilyen társasházi biztosításoknál, a lakások között nem tesznek különbséget, így alulbiztosított lehetett az ingatlanunk, ha átlagon felüli állapotban (minőségű) van.
Önálló otthonbiztosítás
Először annál a biztosítónál ajánlatos érdeklődni önálló lakásbiztosításról, ahol a társasház is biztosítva van, mert kedvezményekkel hálálhatják ezt meg. Illetve, ha káresemény történik, nem csak a társasház biztosítása alapján számíthatunk kártérítésre, hanem, a saját lakásbiztosításunk alapján is. Ez nem azt jelenti, hogy ugyan azt a kárt kétszer is megtérítik, hanem csak azt, hogy egy tejes hideg vagy meleg burkolatcsere költségét együtt a társasházi és önálló biztosításunk már állni fogja. Ha a társasházi biztosítás nem fedezné az összes költséget, a mi biztosításunk a különbségre nyújtana fedezetet. Ez kimondottan üdítő lehet, ha egy frissen felújított lakásban történik baj a szomszéd gondatlanságából, vagy a társasház műszaki hibájából. A mi biztosításunk emellett a mi lakásunk által okozott károkat térítheti meg másnak. Például egy víznyomás alatt lévő sarokcsap, vagy egy flexicső elreped, eláztatva a mi lakásunkat, illetve a szomszédét, mert pl. nyaralunk és akár ez több napig tartó folyamatos ázást jelent. A társasházi biztosítás az általunk, lakásunk gépészeti/műszaki hibáira nem terjed ki. Ha pedig baj történik, a szomszéd be is perelhet minket, ha kárát nem tudjuk megtéríteni. A lakásbiztosítás ezért elsősorban, nem a lakásról szól, hanem leginkább a mi felelősségünkről, amivel egy közösségben mindig számolunk kell.
Játék az egész világ
Sajnos azonban, a biztosítók törekednek „játék elméletben” (Game Theory) ismert „látszat” win-win megoldásokra, mert akinek nincs lakásbiztosítása, az a társasházi biztosítás minden egyes forintját „ajándéknak” tekintheti, függetlenül attól, hogy a havi közös költségeben, minden tulajdonos/lakó, kiveszi a részét a társasházi biztosítás költségeiből. Ilyenkor a károsult is könnyen úgy érezheti, hogy a kevesebb kárösszeg is jobb a semminél. A biztosító fizet is és nem is, hiszen fizet annyit, hogy a károsult elfogadja, de nem fizet annyit, amennyi a kár helyreállításának valódi költsége lenne.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
