A lakásvásárlások, a költözések mögött, a lakások szobaszáma egy bűvös tényező. Eggyel több szobára mindig szükség lenne. Ez leggyakrabban nagyobb lakást is jelent egyben. Életünk során egyre nagyobb lakásokba vágyunk. Az egy egészen másik kérdés, hogy végül megengedhetjük-e magunknak. A szobaszám nem csak egyszerűen több hálószobát jelent. Szeretnénk több wc-t, több fürdőszobát, több tárolót, gardróbot is. Ezért Magyarországon a lakások mérete és a szobaszám között egy szintig nem túl sok összefüggés van.
Három – a magyar igazságtalanság
A bűvös szobaszám egyik legbűvösebb száma a 3. 3 szobás lakás valamiért a családok, de még egy életcél szimbóluma is lett. A 3 szobás lakás a siker, a jólét, a hátradőlünk és már csak élvezzük az életet jelenti Magyarországon. Ebben azért van egy nagy adag irónia is. 3 szobát találunk 60 nm-nél kisebb és 120 nm-nél nagyobb lakásokban is. Ez a 3 szoba annyira bűvös szám lett a lakások építésénél és felújításánál, hogy tovább nem is nagyon látunk. De ez igen nagy baj és nagyon valószínű, hogy a modern Magyarország egyik olyan problémája, amivel nehéz lesz megküzdenie. Sokat változott a világ itthon is. Az 50-es években születettek még elmondhatják, hogy az egész család „egy szobában” élt és nőtt fel. Majd amikor ők elköltöztek, a „Kádár-kockák” korszakában, a 3 szobás házaikba/lakásaikba és családot alapítottak, a gyerekek száma a több szobával csökkenni kezdett. Csökkenni, mert a 3 szobából 2 gyerek szoba volt, a harmadik a szülők szobája.
A nappali nem hálószoba
A 80-as és 90-es években tovább kényelmesedtünk és megjelent a nappali a magyar családok életében, csökkentve a hálószobák számát. Pedig a hálószobák száma és a családok mérete között lehet keresni összefüggést. Van az a régimódi szemlélet, hogy a gyerek elfér bárhol egy lakásban, nem foglal sok helyet. Így akár 1 vagy 2 szobás lakásban is vállalnak gyereket vagy gyerekeket.
Van a másik, a modernebb szemlélet, amiben 3 szobába vállalnak egy gyereket. A nappali nem hálószoba a modern és kényelmes életben. Ha pedig több gyereket vállalunk mint egy, megjelenik az igény a 4 vagy annál több szobás lakásokra. Igen ám, de nem csak több szobára vágyunk, hanem olyan helyekre költözünk, ahol kényelmesen tudunk dolgozni és élni is. Ez a városok és azok közvetlen környezetét, az agglomerációt jelentik. Budapestet sokan élhetetlen városnak tartják. Most megmutatjuk számokban, hogy mitől lehet ez az amúgy élhető is lehetne város tényleg kihívás minden olyan családnak, aki több, mint 3 szobás lakásban szeretne benne élni.
Amikor azt látjuk, hogy egy városban a lakások háromnegyede kisebb, mint 80 nm, akkor már arra lehet következtetni, hogy túl sok szobára ebben a városban ne számítsunk. A bűvös 3 szobás lakások már megjelennek 40-59 nm-es méretben is, pl. az 53-55 nm-es 1+2 félszobás panellakásokban, vagy akár újabb építésű és felújított lakásokban is. A 3 szobát már 50+ négyzetméteren megtaláljuk Budapesten. A baj az, hogy nagyon sokáig a lakások mérete nő, de a szobák száma változatlan marad. 4 szobás lakásokat 80 négyzetméter felett találunk.
Budapest egyáltalán nem kedvez azoknak a lakásvásárlóknak, akik 4 szobás vagy annál nagyobb lakásban gondolkodnak. Pedig a több gyerekhez több szoba is kell.
Az állam pénzt ad ma már szinte minden családnak, támogat minden szülőt, aki gyerekben gondolkodik vagy gyereket vállal. Egyre nem gondol csak, hogy nincsenek olyan méretű és szobaszámú lakások, amik elérhetőek a tömegek számára. A lakáspiac kínálata szobaszám szerint elég fix. Semmi köze ahhoz, hogy a vásárlók mit keresnek. A 4 szobás lakások Budapesten a felsőbb árkategóriába tartozó lakásokat jelentik. Tehát a többségnek elérhetetlen vagy irracionálisan drága, ezért nagyon kevés van belőle. A társasházakban 4 vagy annál több szobás lakásokat nem is igazán éri meg építeni. A beruházó jóval többet keres egy beruházáson, ha elaprózza sok kisméretű és kevés szobaszámú lakással a társasházat.
Ahol a profit az úr, ott nem lehet elvárni azt, hogy társadalmi igényeket vegyenek figyelembe.
Ha rossz májúak akarnánk lenni, Magyarországon lassan már a gyerek is luxus és csak az vállalhat normálisan, 21. századi színvonalán gyereket, aki gazdag. Miközben szinte világjelenség az, hogy pont nem a gazdagok a legaktívabb gyerekvállalók egy társadalomban.
1. Ha Magyarországon több gyereket vár el az állam, ezt hangsúlyozza, akkor ehhez több szobás lakásokra van szükség. Ne akarjon senkit se meggyőzni arról a lakás- és gyerektámogatási politika, hogy 3 szobás lakásokban 3 gyerekkel lehet élni.
Pedig ma erről van szó, mert még maga a 10 milliós CSOK támogatás is a 3 szobás lakást jelöli meg alapfeltételnek. Egy olyan lakástípust, amiben már évtizedek óta, inkább 1 gyereket vállalnak a szülők. Ez már inkább egy fajta arrogancia az állam részéről, ami miatt újra azon gondolkodnak hogyan lehet népszerűbbé tenni a CSOK-ot. A bankokban látják a hibát, hogy nem veszik annyian igénybe, mint amekkora keretet szánnak rá.
2. Azt a kérdést a honatyák már nem teszik fel, hogy mégis, hogyan vállaljanak az emberek 2 vagy 3 vagy még több gyereket, ha a 21. században már nem úgy élünk, mint az 50-es és 60-as évek Magyarországán. Politikailag akár lehet párhuzamot vonni a jelenkor és ezek között az évtizedek között, de társadalmilag aligha.
Budapest nem egy családbarát város. Ahol ilyen kevés a 4 vagy annál több szobás lakás – magyarul ahol 2 vagy több gyereket lehet normálisan vállalni – az ne lepődjön meg azon, hogy jobban néptelenedik el, mint maga az ország.
Budapestről a közvetlen közelébe, az agglomerációba elköltözni, egy bizonyos szobaszám felett teljesen racionális döntés. Mivel nincs olyan ingatlan elérhető árban, ahol 2 vagy annál több gyerekkel kényelmesen el lehessen férni, akkor költözni kell. Az sem véletlen, hogy a társasházi lakásban 1 gyerekkel még el lehet élni a fővárosban. 2 gyerektől már nagy nyomás alá kerülnek a szülők és családi/kertes házban kezdenek el gondolkodni akár Budapesten belül, akár a közvetlen környezetében.
A családi és kertes ház tényleg családi, mert minél több gyereket vállal valaki, annál racionálisabb döntés házba költözni és nem próbálkozni társasházi lakásokban zsúfolódni.
Oda lehet költözni és ott lehet családként élni, ahol van ingatlan családoknak. Pest megyében a legnagyobb átlagos alapterületű ingatlanok vannak egész Magyarországon. Budapest közvetlen vonzáskörzetében sokan építkeznek, sokan vásárolnak újszerű vagy teljesen új építésű házat. Pest megyében pont fordítva van, mint Budapesten. Alig több mint egynegyede a lakásoknak 1 vagy 2 szobás, addig Budapesten meg a duplája.
Budapest a szinglik, az egyedül élők és gyerek nélküli párok városa, ha a lakott lakások szobaszámát és méretét nézzük. Még egy gyerekkel lehet élni Budapesten, kettővel már igen költséges, hárommal meg csak olyan ingatlanokban, ami nem alkalmas három gyerekes családoknak.
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
