A lakáspiac alapszabálya, hogy nem általánosítunk. Ami igaz egy lakásra, egyáltalán nem biztos, hogy igaz egy másikra. Mégis imádunk általánosítani, azonnali és megkérdőjelezhetetlen egyetemes igazságokat állítani olyan lakásokról, amihez minden értelemben egyáltalán nincs közünk. Ez magánemberként, négy fal között, a barátokkal és ismerősökkel megosztva még megbocsátható. Fórumokon és kisebb blogokon is lehet érvelni a saját élettapasztalatok alapján. Végülis akár még kisülhet valami jó is belőle.
Ha már a nagy nyilvánosság elé mennek vele, ingatlangurunak nevezik magukat, írnak és beszélnek róla, az már egészen más történet. Az általánosítás ezen formája nagyon káros és egyben nagyon veszélyes is. A véleményformálók leggyakrabban olyan emberek, akik maguk sohasem dolgoztak valójában az ingatlanpiacon. Nincsenek valódi tapasztalataik, nem több mint az utca emberének. Nem ritkán még annál is kevesebb. Üzletszerűen nem adtak bérbe, nem értékesítettek, hasznosítottak, nem újítottak fel, nem adtak el, nem építkeztek és így tovább. Lehet életükben egyszer kétszer már vásároltak, vagy építkeztek, korszerűsítettek, de ezt szinte bárki elmondhatja magáról és még sem lesz belőle ingatlanguru.
Az egy egészen másik történet, és megérne egy misét, ha a pénzügyi befektetések világában dolgozók, ott jól mozgók, beszélnek a lakáspiacról, általában valamilyen befektetői megközelítésben. Mentségükre legyen mondva, ők hamarabb lesznek jóval érzékenyebbek a kockázatok növekedésére, mint az ingatlan franchiseok vagy a hirdetési oldalak, bár a lakáspiaci folyamatokat és a sajátosságokat általában ők sem értik, általában a lakásárak bűvköréből ők sem tudnak igazán kiszabadulni.
Különböző véleményformálók dolgozhatnak ingatlanhirdetési oldalaknál, ahol divatba jött az elmúlt években, hogy szakértőket neveznek ki, akik aztán rendszeresen nyilatkoznak. Egy ingatlanhirdetési oldalnál nem feltétlenül dolgoznak ingatlanszakemberek, ingatlanos múlttal meg pláne nem kell, hogy rendelkezzenek. A vélemény szabad, ez egy szabad ország, mindenkinek joga van beszélni. Az ilyen embereknek is a lakáspiacról. Nincs felelősségük, bármikor tévedhetnek, nem vonják őket felelősségre. Főleg egy hirdetési oldalnál, ahol nem a sikeres tranzakciók számától függ a bevételük, hanem egyszerűen a hirdetők számától, beleértve a különböző reklámbevételeket is.
Ezért ha valaki ilyen ingatlanguruk véleményére bízza magát, könnyedén csalódhat. Az ingatlan franchiseok kinevezett szakértői sem különösebben tapasztaltabbak. Attól, hogy elvileg a franchise irodák értékesítenek, a központban dolgozók, főleg a külön erre a célra kinevezett pr és marketing embereknél előfordulhat, hogy szintén valódi piaci tapasztalatok és tudás nélküli állnak a nagy nyilvánosság elé.
A közvélemény és különösen a média azért fogadja őket olyan nagy szeretettel, mert az is egy lakáspiaci sztereotípia, hogy az ingatlanhoz bárki ért, ez nem egy szakma. A terepen, a valódi munkát végző emberekkel szemben jóval nagyobb az előítélet mind a médiában mind a közvélemény szemében, mint a médiában állandó szereplőként nyilatkozó és a lakáspiacról határozottan megnyilvánuló ingatlangurukról.
Állhat-e szembe, kerülhet-e egymással szembe az ingatlanszakma ezekkel a felelősség és következmény nélkül nyilatkozó ingatlangurukkal?
A válasz határozottan igen. Egy franchise kommunikációjában ő a franchise adó, aki mindenhol és mindenkor a franchiseot, a brandjét értékesíti, reklámozza. Sikerorientált és kudarckerülő, ami egyben azt is jelenti, hogy a lakáspiacon a minden rosszban van valami jó elvét követi. Nem az a célja, hogy a nála irodákat nyitók értsenek a lakáspiachoz vagy megértsék annak a folyamatait, összefüggéseit. Egyetlen cél, hogy a vevők és az eladók rajtuk keresztül minél több ingatlant adjanak el és vásároljanak. Ez a cél szentesíti az eszközöket, magyarul a magyar lakáspiac állapotáról, ebben a franchise helyzetéről, csak pozitívan nyilatkozhat ösztönözve a vásárlást és eladást, a vásárlókat és az eladókat.
A hirdetési oldalaknak sem az a céljuk, hogy a közvélemény többet tudjon a lakáspiacról, mint 10-20 éve. Sőt, nekik az a legjobb, ha nem túlságosan gondolkoznak a piaci szereplők, majd ők megmondják mit gondoljanak a lakáspiacról.
Ő nekik talán még fontosabb a látszat, a rózsaszín és virágillatú lakáspiaci kép, mert nekik csak az számít, hogy hány embert tudnak bevonzani az oldalukra. A hirdetők, tehát az eladók is (magánszemély és céges) könnyebben manipulálhatók, elhitethető velük, hogy minden szép és jó, nincs miért aggódni, csak konkrétumok nélküli riogatás, ha valaki nem ért velük egyet.
Sem a hirdetési oldalaknak sem a franchiseoknak nem jött jól a 2016-os lakáspiaci változás
Két nagyon fontos piaci változásnak lehettünk szemtanúi. Egyik sem építette be a kommunikációjába, mert nem illik bele.
1. Az egyik, hogy Budapesten az adásvételek száma csökkenni kezdett.
2. A másik, hogy nem egyszerűen a fővárosi adásvételek számának csökkenése indult meg 2016-ban, hanem a megyeszékhelyek helyett, a kisebb városok és kistelepülések forgalma nőtt meg 2016-ban.
3. Összefoglalva, tavaly nem Budapest és nem is a megyeszékhelyek és a nagyvárosok húzták a magyar lakáspiacot, hanem „a vidék”.
Ez azért nem jó sem a franchiseoknak sem az ingatlanhirdetési oldalaknak, mert „a vidék” egyiknek sem terepe vagy a célközönsége. Kisebb városokban és településeken a franchiseok nem biztos, hogy labdába rúgnak, online hirdetések helyett meg inkább a helyi, kis ingatlanirodákkal működnek együtt az eladók és a vevők.
Ehelyett mivel érvelnek az ingatlanguruk, mivel takaróznak?
A budapesti és megyeszékhelyeken lévő ingatlanok árai nőnek igazán, „a vidék” elértéktelenedik, azzal nem kell foglalkozni.
Jöhet egy igazán aktuális kérdés:
A lakáspiacon az adásvételek száma, azok településtípusok szerinti megoszlása sohasem lehet olyan fontos, mint a lakásárak?
A jelenlegi közvélemény és média erre mindenképpen azt a választ adja, hogy egyelőre nem. A lakásárakra keres rá a többség, azzal nyugtatja vagy éppen bosszantja fel magát. A lakárak így, a lakásárak úgy. Az nem érdekli az embereket, hogy hol és mennyi lakást vásárolnak a vevők és adnak el az eladók, csak az érdekli őket, hogy mennyiért. Játék ez a tűzzel. Nem észre venni a 2016-os piaci átrendeződést – amit ne a lakásárakban keressünk, mert ott nem fogjuk megtalálni – hogy Budapest és a nagyvárosok vonzerejének a csökkenése változást jelent.
Vannak olyan hangok, akik szerint a hirdetési oldalak szándékosan manipulálják az eladói oldalt, hogy az árak növekedése minél később álljon meg. Az árnövekedés alapja ugyanis a hit a magasabb, az egyre magasabb áron történő értékesítésben. Egy ingatlanhirdetési oldal szakértőjének ennek a szerepnek és szerepvállalásnak meg kell tudni felelnie.
De nem csak a lakásárak túlértékelésében van jelenleg nagyobb szerepük a hirdetési oldalaknak
Ők a legnagyobb szószólói az újépítésű lakásoknak is. Ott is csak azt hallani, hogy Budapest így és Budapest úgy. Közben Budapestnek nincs vezető szerepe az újlakáspiacon. Budapesten lehet sokkal többet beszélnek az újlakáspiacról mint máshol, viszont ott az üres fecsegés helyett folynak az építkezések és sorra adják át új társasházakat és családi házakat. Persze, hogy Budapestről beszél egy hirdetési oldal, mert a budapesti fejlesztőknek nagyobbak a marketing és pr költségeik, amire minden hirdetési oldalnak fáj a foga. A hirdetési oldalt nem az érdekli, hogy megépítik-e a hirdetett házat, az sem érdekli milyen határidővel vagy minőségben. A hirdetők háttere sem érdekli őket, nincsenek átvilágítva, bárki hirdethet, akinek pénze van, olyan cégek is, akiknek nyilvánvalóan nem átlátható és nem bizalomgerjesztő a hátterük.
A franchiseok is Budapestet preferálják, itt szeretnek új társasházakat építeni és értékesíteni, esetleg nagyon-nagyon közel Budapesthez, így őket sem zavarja, ha Budapestről több szó esik annak ellenére, hogy egy éve már Budapest iránt a vásárlók érdeklődése csökken.
Végezetül nem mehetünk el szó nélkül, hogy 2017 első negyedéve évek óta az első olyan negyedév volt, amikor az országos lakáspiaci forgalom csökkenést mutatott éves alapon. Nem, sem a hirdetési oldalak sem a franchiseok nem rohantak ezt megmagyarázni, amikor 2017 július végén ezzel az adattal a KSH előjött. Nyár volt, az ingatlanguruk nyaraltak. Miután visszajöttek, ők mindent megmagyaráztak a lakásárakkal, igaz a maguk módján.
Hamarosan kijön a második negyedéves szám is, a KSH-n múlik csak, hogy mikor. Ott is negatív szám lesz, mivel 2016 első féléve határozottan erősebb volt mint a második féléve. 2016 és 2017 adásvételi számai nagyon hasonlóak lesznek, mivel 2017 egészében nézve úgy néz ki, hogy jóval közelebb áll majd 2016 második félévéhez. Mindeközben a lakásárak még mindig csak nőnek, amit az ingatlanguruk bőszen csak ismételgetnek, mint egy papagáj. A lakáspiaci forgalom (át)alakulása egyelőre nem téma annyira, mint volt például tavaly. Szándékosan nem beszélnek róla, mert igen kényes téma, ami miatt az emberek elkezdenének gondolkodni. A gondolkodó ember veszélyt jelent a hirdetési oldalaknak, de még a franchiseoknak is és a médiának sem ők jelentik az elsődleges célcsoportot. A lakáspiaci forgalom fékez, az árak magasak, az utóbbinak viszont még egyelőre nagyobb hírértéke van.
Frissítve: 2017. október 28. 9:35
Kép: Instagram
Az építő kritika szellemében a vitaindító bejegyzés kommentelhető, továbbgondolható. Csak hangosan gondolkodunk, ezért a tévedés jogát fenntartjuk. A témával kapcsolatban további kérdéseikre szívesen válaszolunk. Keressenek minket, csatlakozzanak hozzánk Facebook oldalunkon.
Kérjük, figyeljenek ránk, mert mi figyelünk Önökre.
Köszönjük.
Ingatlanműhely
